– Az EU-nak nincs igaza, amikor a magyar gyakorlatot kritizálja: „a saját fogyasztásra egyénileg adó nélkül főzhető pálinkát”. Azért, mert az unió öt tagállamában – a hozzánk legközelebb esően Ausztriában és Németországban –, de a déli államokban is ugyanez a gyakorlat, azaz ott is főzhetnek-főzethetnek a polgárok egy bizonyos mennyiséget, saját céllal, fogyasztási adó nélkül. Miért pont nálunk kifogásolják mindezt?

– Tegyük rendbe: mitől pálinka a pálinka? És miért hungarikum?
 
– Az Unió 110/2008/Ek rendelete szigorúan rögzíti az italkategóriákat, így a gyümölcspárlat fogalmát is. Ebbe beletartozik a mi pálinkánk is, ami azért esik szigorúbb elbírálás alá, mint az említett szabályzatban leirt termék, mert a Parlament hozott egy törvényt 2008-ban, az ún. LXXIII. számú Pálinka Törvényt, mely kimondja: csak azt az italt lehet pálinkának nevezni, amely „Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is –készítettek, s amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.” Ezért is hungarikum, mert hiába jó egy szilvából, Erdélyben készített párlat, azt nem lehet pálinkának nevezni.
 
– Az elmúlt években egyre többet költenek Magyarországon – a boros szektorhoz hasonlóan – marketingre. Melyek voltak azok a legmakacsabb tévhitek, amelyekkel „harcba” szálltak a kampányok során és hol tart ma ez a terület?
 
– Az egyik legmakacsabb tévhit az, amikor a kulturált alkoholos italfogyasztást – így a pálinkafogyasztást is – összetévesztik az alkoholizmussal. Az „egy pohár egészség” szlogen arra utal, hogy egy kis mennyiségű pálinkának több olyan hatása van, mely az egészségre pozitívan hat. Érbetegségek elleni, emésztést elősegítő, időskori agyműködést serkentő, a szervezet sav-bázis egyensúlyát őrző gyógyhatása közismert. Szerencsére a magyar fogyasztók hamar ráéreztek a pálinka nemes voltára, melyre a marketing is rásegített, s ma a legtöbben egy üveg pálinkát többre tartanak, mint egy üveg whiskey-t, vodkát vagy tequilát! Erre nagymértékben rásegítettek a különböző fesztiválok is; olyan események, mint az Újszilvási Ágyaspálinka Fesztivál, vagy amilyen a Békési Pálinka-, a Birkás Pálinka-, a Zsindelyes Pálinka – és még sok más – seregszemle.
 
– A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy birtokosai közül az egyik (Bolyhos Pálinkafőzde) 4 Champion-díjat nyert a Gyulai Kisüsti Pálinkaversenyen, nem szólva a „Legeredményesebb kereskedelmi főzde” címről, amely szintén Újszilvásra került. Hogyan lehet egy ekkora sikerből „közösen” profitálni? Például: gondolkodnak-e a Magyar Turizmus Zrt-vel és a szaktárcával közös együttműködésről, amelynek révén az EU által is elismert termékeket külföldön bemutatják?
 
– A pálinka külföldi térhódítása jövőbeli feladat, de már dolgozunk rajta. Itt csak egy nehézséget hadd említsek: ahhoz, hogy egy új italt, mondjuk egy pálinkát az angol piacon csak megismertessünk a fogyasztókkal, kétmillió font az ára, s akkor még nem biztos, hogy sikert is arat, azaz, hogy a vásárlók venni is fogják. Itt nagy szakmai összefogásra és széleskörű együttműködésre – akár a Magyar Turizmus Rt.-vel – van most szükség!
 
– Az idei év a GKI Gazdaságkutató elemzése szerint már nem sok jót hoz a magyar gazdaságnak. Mindez hogyan hat ki a pálinkafőzdékre, a kereskedelemre?
 
– Való igaz, hogy a gazdaságkutatók nem kecsegtetnek minket túl látványos fellendüléssel, mégis optimisták vagyunk. Egyre több étterem tart szép skálában pálinkákat, már nem a külföldi italokat kínálják aperitív, vagy ún. digestívként, ha vendégségbe megyünk, s a legjobb ajándék egy üveg nemes nedű, ráadásul a fiatalok is „páleszt” isznak a bulikon. Egyszóval bízunk a pálinka további boom-jában. Ha a jövőben a fogyasztók zsebe is tömöttebb lesz, – amiben nagyon bízunk –, akkor az emelkedő trend biztosítani fogja a pálinkák helyét mind a gasztronómiában, mind pedig a kiskereskedelmi vásárlásoknál.