Bizonyos veszélyes anyagok az emberi bőrrel tartósan vagy nagy gyakorisággal érintkezve az élő szervezet számára komoly kockázatot jelenthetnek. Ezek közül kiemelhető például a fémötvözetekben előforduló nikkel vagy a textil- és bőrtermékek festésére használt bizonyos olyan azoszínezékek, melyek bőrrel érintkezve rákkeltő hatású aromás aminokra bomolhatnak.
Környezetünkből folyamatosan kerülnek idegen anyagok a bőrünkre, s egy kisebb részük fel is szívódik. Általában immunrendszerünk ez ellen megfelelő védelmet biztosít. Előfordul azonban, hogy a szervezet védekező rendszere túl hevesen reagál bizonyos idegen anyagok bekerülésére és allergiás válaszreakció alakul ki. Nincs olyan ember, aki teljes bizonyossággal védett lenne az allergia kialakulásával szemben, de egyénileg különböző, hogy ehhez hányszor kell találkoznia egy anyaggal. Függ az allergia kialakulása magától az anyagtól is. Nagyon gyakori például a fémekkel szembeni allergia.

A fémallergia régebben inkább az ipari dolgozókat fenyegette, de a modern védőeszközök használatával a munkahelyi veszélyeztetettség csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi idők rohamosan szaporodó tüneteit elsősorban az ékszerek váltják ki.

A fémallergia nem múlik el, sőt sokszori provokálással (az allergénnel való többszöri, ismétlődő érintkezéssel) erősödik. Valójában azonban nem „fémallergiá”-ról van szó. A szervezet immunrendszere a fématomokat önmagukban nem is veszi észre. A fématomok azonban kapcsolatba kerülnek a szervezet saját fehérjéivel és azokat módosítva új, a szervezet számára testidegenként észlelhető anyagokat állítanak elő. Ez ellen az „idegen” anyag ellen védekezik a szervezet. Ezért van az, hogy a nemesfémek csak ritkán okoznak gondot, hiszen ezek nem könnyen lépnek kapcsolatba más anyagokkal, így a szervezet fehérjéivel sem. A fémallergiások is viselhetnek 18 karátos aranyat (ebben gyakorlatilag nincs allergén ötvöző fém). Sokszor a 14 karátos ékszer sem okoz problémát, bár tartalmaz ugyan nem kívánatos ötvözőt, de nagyon csekély mennyiségben.

Komoly problémát jelent azonban a fém nikkel, mely az arra érzékeny emberekben könnyen túlzott mértékű immunreakciót válthat ki, ráadásul nagyon sok bőrrel érintkező tárgyban megtalálható. Példaként említhetők a karórák, bizsuk, szemüvegkeretek, cipzárak, kapcsok, csatok, pénzérmék, kulcsok, szerszámok és a legkülönbözőbb krómozott tárgyak is.

A nikkel tartalmú tárgyakkal történt első vagy ismételt érintkezés következtében allergia fejlődhet ki. Ez általában különböző bőrelváltozások formájában jelentkezik, a kivörösödéstől, a viszkető érzéstől - a kiütéseken át - egészen a felhólyagosodott, kisebesedett, erősen gyulladt bőrig. Az európai népesség kb. 10%-a szenved nikkel allergiától és a piercing-divat elterjedésével ez a szám folyamatosan növekszik. Mivel a probléma a lakosság meglehetősen nagy hányadát érinti, ezért az Európai Unióban csak olyan (bőrrel érintkező) termék forgalomba hozatala engedélyezett, melynek nikkel-kibocsátása adott határérték alatt van.

Az NFH ötödik éve megrendezésre kerülő nyílt laboratóriumi napok alkalmával rendszeresen teszteli a különböző lakossági minták (fémtárgyak – bizsuk, szemüvegkeretek, stb.) nikkel-kibocsátását. A tapasztalatok szerint ezek átlagosan 18 % -os kifogásolási arányt mutatnak.

Szintén jelentős kockázati tényezőt képviselnek a használat során az emberi bőrrel érintkező bizonyos azoszínezékek. Az azoszínezékek az azovegyületek iparilag legfontosabb csoportját alkotják. A világszerte előállított szintetikus színezékek 60 – 70 %-át teszik ki. Felhasználják őket textil-, bőr- és papírgyártásban, egyéb vegyipari termékek, így olajok, paszták, viaszok, tinták, hajfestékek, fehérítők, samponok, kondícionálók, köröm- és bőrvédő készítmények előállításánál, de a gyógyszer- és élelmiszeriparban, valamint a laboratóriumi munkában is.

Gyógyszer- és élelmiszeripari alkalmazásuk azonban az utóbbi időben jelentősen visszaszorult egyes azoszínezékek toxikus hatásának felismerésével. Bizonyos azoszínezékek ugyanis az anyagcsere folyamatok során, a bélbaktériumok hatására rákkeltő tulajdonságú aromás aminokká bomlanak.

Az ilyen veszélyes azoszínezékek használata, az ezekkel kezelt áruk forgalmazása az EU –ban 2002 óta tilos. A jogi szabályozás a legkülönbözőbb, bőrrel érintkezésbe kerülő termékköröket érinti. Például: ruházat, ágynemű, törölközők, műhajak, parókák, kalapok, pelenkák és egyéb egészségügyi cikkek, hálózsákok, cipők, kesztyűk, karóraszíjak, kézitáskák, pénztárcák, levéltárcák, aktatáskák, nyakban hordható tárcák, székhuzatok, textil és bőr játékok, végfelhasználók által történő felhasználásra készített cérnák, fonalak és szövetanyagok.

Veszélyes azoszínezékeket Európában már nem gyártanak, de ázsiai és afrikai gyártók termékpalettájában, így az onnan importált textil- és bőrárukban még előfordulhatnak.


A vizsgálathoz összesen 30-féle termék érkezett a laboratóriumba.

A minták közül 14 db volt a különösen nagy kockázatot jelentő (átszúrt testrésszel közvetlenül érintkező) termék – fülbevaló, piercing. Ezek mindegyike megfelelt a vonatkozó rendelet követelményeinek a nikkel kioldódási sebesség tekintetében.
A 12 db egyéb fém, illetve fémet is tartalmazó tárgy (gyűrűk, karkötők, láncok és medálok) szintén kielégítette a rendelet előírásait.
A kioldódó nikkeltartalom vonatkozásában mutatkozó megfelelőség ellenére is, a bőrrel közvetlenül, hosszútávon érintkező fémtárgyak vizsgálata továbbra is érdeklődésre tarthat számot.

Az ellenőrzött 6 db bőrből készült termék vizsgálatánál 3 esetben is találtunk jelentős mennyiségű, tiltott azoszínezék használatára utaló aromás amint.

Első ízben került sor festett bőrtárgyak vizsgálatára. Az eredmények tanúsága szerint ezt a termékkört feltétlenül szükséges a későbbiekben is, ha lehet növekvő mintaszámban figyelemmel kísérni, ellenőrizni.

A teljes vizsgálati jelentés itt olvashható!