A statisztikákat alapul véve manapság már ritka dolog a defekt. Egy átlagos autóvezető életében tízévente vagy 150 ezer kilométerenként csupán egyszer fordul elő a galiba. Ezek az adatok jól mutatják az abroncsipar (a termékek minősége) és az abroncskereskedelem (a szervizek által nyújtott szolgáltatások minősége) magasabb műszaki színvonalát. „Ha egy abroncs mégis meghibásodik, az a legtöbb esetben az autó vezetőjének számlájára írható” – állítja a Continental abroncscég. Ennek oka szerintük, hogy sok vezető nincs tisztában az abroncsok kiemelkedő fontosságával a biztonságos autózás tekintetében, így gyakran elhanyagolják azok ápolását és karbantartását.

A szakemberek szerint a gumik meghibásodásának egyik leggyakoribb oka a túl alacsony töltőnyomás. Habár az előírt értékek a jármű kezelési útmutatójában és a karosszérián is – például a tanksapka fedelén – megtalálhatók, az abroncsgyártók és a független intézetek által végzett tesztek is azt mutatják, hogy az autóvezetők több mint fele túlságosan alacsony abroncsnyomással közlekedik. Mindössze néhány százalékuk van tisztában azzal, hogy emiatt a figyelmetlenség miatt nem csak a gazdaságos üzemeltetés nem valósul meg, de a kormányozhatóság, a vezetési stabilitás és a menetbiztonság is romlik.
 
Minél alacsonyabb az abroncsok nyomása az előírthoz képest, annál nagyobb az abroncs meghibásodásának veszélye. A nagyobb mértékű deformációk miatt megnövekszik a hőmérséklet a kerék belsejében, ami szerkezeti károsodást okozhat, de akár az gumi teljes roncsolódásához is vezethet. Utóbbi bekövetkezésekor az abroncs peremrésze is elválhat a keréktárcsától, így a gépjárműnek már csak három használható gumiabroncsa marad.
 
A szakértők éppen ezért azt javasolják, hogy rendszeresen, legfeljebb kéthetes időközönként ellenőrizzük az abroncsok töltőnyomását. Fontos, hogy a gumiabroncsok nyomását ne az üzemi hőmérséklet elérése után, hanem még hideg állapotukban ellenőrizzük, valamint a pótkereket se hagyjuk ki. A szelepsapka sem luxuscikk, feladata, hogy megvédje a szeleptűt a szennyeződésektől. Mindez természetesen a nitrogénnel töltött abroncsokra is igaz. A lassú nyomásvesztés leggyakoribb okai a külső mechanikus sérülések (vágás vagy szúrás), a hibás szelep vagy a korrózió.

Az abroncs károsodásának egy másik módja az ütközéses sérülés. Ez a kerék vázának sérülésével járhat. Ilyen sérülések keletkezhetnek például, ha a sofőr túl nagy sebességgel vagy nem megfelelő szögben hajt keresztül olyan akadályokon, mint mondjuk egy járdaszegély. Ilyenkor előfordulhat, hogy a túlzott igénybevételnek köszönhetően az abroncs oldalfala jelentős károsodást szenved.
 
Külön kiemelendő, hogy gyakran egy károsodás nem azonnal vezet az abroncs meghibásodásához. Az idő előrehaladtával az abroncs állapota folyamatosan romlik, s egyszer egy nagy igénybevétel után a lehető legrosszabb helyzetben szembesül a felhasználó a következményekkel. Ez a kellemetlen helyzet ugyanakkor könnyedén megelőzhető az abroncs rendszeres szemrevételezésével, hiszen a hibára utaló jelek könnyen felfedezhetőek.

A személyautók kapcsán felsorolt intézkedések természetesen a haszongépjárművek és a buszok vezetőinek is segíthetnek elkerülni a defektet. A haszongépjárművek és az autóbuszok abroncsainak életciklusai amúgy eltérnek a személyautókétól. Utóbbinál –szerencsére – az újrafutózás már nem divat. A haszongépjármű-abroncsok esetében azonban mindennapos jelenség a mintázat „utánvágása” mellett.
 
„A hosszú ideig defektmentesen üzemelő abroncsok jelentősége folyamatosan növekszik, így az abroncsgyártók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gépjárművek futóműve által, a gumiabroncsokra gyakorolt hatására is. Például a túlzottan nagy pozitív vagy negatív kerékdőlés rendellenes abroncskopást eredményez, amely megnövelheti egy defekt bekövetkezésének valószínűségét, ugyanakkor károsítja az abroncs szerkezetét is. Ennek korai felismerését segítik a Continental által használt abroncskopás-jelzők. Ez a megoldás a futómű beállításának legkisebb rendellenességét is képes kimutatni” – tette közzé a minap a világcég.
 
Nos, a személygépjármű-abroncsok mintázati mélységét mutató kopásjelzőkhöz hasonlóan ez az új abroncskopás-jelző is a futófelület kopását felhasználva nyújt információt a vezetőnek. Az indikátorok az abroncsok külső és belső vállrészén kaptak helyet, amelyek az abroncskopás előrehaladtával folyamatosan változnak. Ezáltal a hibás futómű-beállításból adódó rendellenességek szabad szemmel is könnyedén felismerhetőek, a sofőrök pedig egyetlen pillantással megállapíthatják azt, ha a futómű beállítására van szükség.