Miközben a városiasodás egyre nagyobb méreteket ölt, a városok folyamatos átalakuláson mennek át, amely során jól megfigyelhető a változó emberi életmódhoz való alkalmazkodás. A városi infrastruktúrával szemben támasztott elvárások egyre fokozódnak, ennek ellenére megvalósítható, hogy a metropoliszok hatékonyabb, élhetőbb és fenntarthatóbb közösségekké váljanak. A városok ilyen irányú fejlődése a helyi vezetők, a lakosság, valamint a vállalkozások segítségével és elkötelezettségével érhető csak el.
 
A rendezvényen – sok minden más mellett – a látogatók megismerhetik a Schneider Electric intelligens városi megoldásait, amelyek segítségével a vállalat ügyfelei, partnerei és a városok képviselői összehangoltan kerekedhetnek felül a városok energiahatékonysági kihívásain. A vállalat a gyakorlatban is bizonyított technológiára épülő, alulról építkező stratégiája öt lépésben valósítja meg a városi hatékonyságot.

Külön is tárgyalnak a tiszta energia ügyéről. Arról, milyen hatással van a jelenlegi globális gazdasági helyzet az energiaszektorra és a fenntarthatóságra? Hogyan teremthető meg egy fenntarthatóbb jövő a civil szervezetek, a vállalkozások és a pénzügyi élet szereplőinek együttműködésével, az üzleti sikerek és a gazdasági növekedés előmozdítása mellett?
 
Külön, alaposan körbejárandó szekciótéma „az innováció és együttműködés az intelligensebb és rugalmasabb városokért”. Sorra veszik Abu Dhabiban az üzleti modellek legígéretesebb fejlesztéseit, s azokat a technológiákat, amelyek egy hatékonyabb, élhetőbb és fenntarthatóbb városi modell alapjául szolgálhatnak.
 
„Az igényoldali rugalmasság kihasználása a szél- és napenergia integrációja érdekében” – ez is egy a kiemelt témák közül. Főképpen, mert a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) „The Power of Transformation – Wind, Sun and the Economics of Flexible Power Systems ” című új tanulmánya túlmutat azon a hagyományos szemléleten, amely a régi típusú áramellátó rendszerek kiegészítőjeként a változó megújuló energiaforrásokra, valamint a keresletoldali integráció fontosságára hívja fel a figyelmet. Ez nagymértékben előmozdíthatja az áram- és más energiaellátó rendszerek széles körű, összehangolt, időszerű és költséghatékony átalakítását.

A jövő szempontjából az energiahatékonyság megvalósulása az épített környezetben, illetőleg a beltéri- és épületfelügyeleti rendszerek fenntarthatósága úgyszintén kulcskérdés. Az épületek adják ugyanis a globális energiaigény 40%-át, és ez az arány hamarosan 60%-ra emelkedik. „A városoknak intelligens épületekre van szüksége, amelyek hatékonyabbak, fenntarthatóbbak és élhetőbbek a jelenlegieknél. De milyen globális trendek határozzák meg az épületfelügyeleti rendszereket?” – veti fel a vitaindító kérdést a Schneider.