Az EFSA 2012-ben kezdte meg a BPA egészségre gyakorolt hatásának teljes felülvizsgálatát, amelynek keretében most nyílt konzultációt kezdeményez az érintettek körében. A hatóság 450, a BPA hatásairól szóló tanulmányt hasonlított össze, hogy felderítse az újrahasznosítható műanyagpalackok és csomagolóanyagok gyártása során használt monomer hatásait. A közelmúltban publikált vélemény első vázlata szerint az EU elismeri: a BPA károsíthatja a májat és a vesét és negatív hatást gyakorolhat az emlőmirigyre.
 
Az emésztőrendszer, a szív-és érrendszer, az idegrendszer, a szaporítószervek valamint a rák kialakulásának tekintetében egyelőre nem áll rendelkezésre egyértelmű negatív bizonyíték, azonban a hatóság megfogalmazása szerint a potenciális hatások aggodalomra adhatnak okot.
 
Az EFSA szakértői a jelenlegi mennyiség tizedére, testsúlykilogramonként 0,05 milligramról 0,005 milligramra csökkentenék a tolerálható napi bevitel (TDI) értékét. Az EFSA ugyanakkor kiemeli, hogy az egészségügyi kockázatok minden korcsoportban jelentősen a megengedett érték alatt maradnak.

Az Európai Bizottság 2011 márciusában tiltotta be a BPA-t tartalmazó cumisüvegek gyártását, az akkori megfogalmazás szerint a „fejlődésre, immunrendszerre és tumorok kialakulására gyakorolt hatása kapcsán”. A szervezet akkor is döntött a korábban biztonságosnak mondott TDI felülvizsgálatáról, annak ellenére, hogy tartották magukat a véleményükhöz, miszerint az átlag európai polgár szervezetébe az akkor megengedett napi 0,05 milligramnál jóval kevesebb BPA jut.
 
Ugyanakkor Zsarnovszky Attila, a Szent István Egyetem adjunktusa, a terület szakértője már 2008-ban elmondta, hogy kutatásai szerint a biszfenol hatása nem egyenesen arányos a dózissal. Az anyag ugyanis rendkívül alacsony mennyiségben is káros lehet, csakúgy, mint magas dózis esetén. Akkor csak az amerikai kontinensen kezdődtek meg a BPA használatát érintő korlátozások.
 
A szakértő akkori nyilatkozata szerint az EFSA nem vette számításba, hogy a BPA ugyan gyorsan kiürül a szervezetből, de sokszor azonnal pótolják is, akár már az anyatejjel, mivel a BPA az ivóvízig is eljut. Az amerikai gyerekeken végzett felmérések azt mutatták, hogy már kicsi korban is veszélyes szintet érhet el a BPA szintje a szervezetben.

A kutatások szerint a BPA folyadék hatására kis mennyiségben kioldódhat a műanyag tároló edényekből, a szervezetbe jutva pedig befolyásolja az ösztrogén háztartást, az immunrendszert és az energiafelhasználást is. Több kutató, köztük Zsarnovszky Attila úgy véli, hogy a széles körben tapasztalható elhízás, valamint a termékenység csökkenése jórészt a BPA elterjedésének tudható be.