Már csaknem egy hete fizetik a bankok a tranzakciós illetéket az államkasszába. A számlák közötti tranzakciókat alapesetben 2 ezrelékes, a készpénzfelvételt pedig 3 ezrelékes adó terheliti, ezekből az idén összesen 340 milliárd forintot vár az állam, ebből 260 milliárdot a bankoknak kell befizetniük.
 
Emellett még mintegy 140 milliárd forintnyi banki különadó is terheli a szektort, amely a 2011-es évet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 243,3 milliárd forintos veszteséggel zárta, és a tavalyi első kilenc hónapban is veszteséges volt.
 
Nem meglepő ezek után, hogy a piaci szereplők – a kormány korábbi kommunikációjával ellentétben – még részben sem nagyon nyelik le a tranzakciós illetéket, az idei év elején szinte valamennyi hitelintézet emelte a díjait. Mivel a bankoknak a jogszabályok szerint 60 nappal a hatályba lépés előtt kell közölniük a tranzakciós listáikat, és az Országgyűlés végül a tavalyi év végén az eredetileg tervezettnél magasabb közterheket szavazott meg, februártól a piaci szereplők egy része még tovább emeli a díjakat.
 
Könnyen lehet, hogy még ezzel sincs vége a drágításnak, a kormány ugyanis megígérte: ha az új típusú közteherből származó bevételek elmaradnak a várttól, tovább emeli a tranzakciós illeték mértékét. Ha ez bekövetkezik, a bankok az eddig látottak alapján valószínűleg ismét módosítják majd a kondícióikat.

Amit már most látni lehet, a korábban húzóterméknek számító „nullás” számlák szinte kivétel nélkül eltűntek a kínálatokból. A Citibank egy az egyben áthárítja a 0 forintos számlacsomaggal rendelkező ügyfelekre az illetéket a kártyás készpénzfelvételeknél és az idegen számlás átutalásoknál, a Raiffeisen „díjnullázójánál” a készpénzfelvétel és az internetes átutalás lett fizetős. A korábban nemzetközi hálózatában is díjmentes készpénzfelvételt propagáló UniCredit Bank január 2-tól érvényes kondíciós listájában még valóban díjmentesek ezek a szolgáltatások, februártól azonban már ez a bank is áthárítja a terhet az ügyfelekre, itthon és külföldön is fizetni kell majd ezért a szolgáltatásért.
 
A kártyás készpénzfelvétel egyébként szinte minden egyes banknál drágul, vannak azonban olyan hitelintézetek, amelyek a korábban hagyományosan ingyenes tranzakcióként számon tartott kártyás vásárlásnál is áthárítják a díjat. Így tesz például a Budapest Bank és a Raiffeisen is, amelyek egyes számlacsomagjaiknál átterhelik ezt a költséget az ügyfélre. A Raiffeisen januárban még csak 1 ezreléket számít fel, februártól azonban 2 ezrelékkel többe kerül majd minden vásárlás ennek a banknak a kártyáival.
 
A bankok többségénél azonban a kártyás vásárlás egyelőre marad ingyenes szolgáltatás, ez azonban nem azt jelenti, hogy a költségeket más módon nem próbálják meg mégis az ügyfeleken érvényesíteni. Vannak olyan hitelintézetek, amelyeknél a számlavezetés díja emelkedik, és olyanok is, amelynél a kártyák éves díja nőtt meg.

A legtöbb bank bevezette a kártyás vásárlás utáni díjat is, melyet az érintett bankok mind 2 ezrelékben határoztak meg. Ezek eddig szinte mind ingyenesek voltak.
 
Az alábbi összeállításból jól látszik, hogy a bankok a legtöbb esetben a tranzakciós adó egészét, vagy még többet is ráterheltek az ügyfelekre:

A pénzügyi jogok biztosa szerint valódi versenyhelyzetben nem fordulhatna elő, hogy a pénzintézetek a társadalmi közteherviselésből eredő plusz költségeiket ügyfeleikkel fizettetik meg. Doubravszky György vizsgálatot indít a bankolási költségek ügyében.
 
A biztost azért kereste meg az MTI, hogy megtudja, tervezi-e vizsgálni a tranzakciós illeték alkalmazásának, továbbhárításának gyakorlatát. Válaszában jelezte: "üdvözli a Magyar Bankszövetség főtitkárának őszinteségét", aki egy hétfő reggeli rádióműsorban kimondta, a bankok teljes egészében az ügyfelekre hárítják a tranzakciós illetéket. Doubravszky György egyúttal közölte: vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a magyarországi bankolási költségek hogyan viszonyulnak az európai országokban az ügyfelek által fizetendő költségekhez.