A hajdani palackozóüzem hasznosításáról van tehát szó, de a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. tervei szerint 1 milliárd forint értékű beruházással, néhány éven belül egy minden igényt kiszolgáló fürdőkomplexum jöhet létre Budapest szívében.
 
A Szent Gellért rakparton található ingatlan, avagy a palackozó üzem kizárólagos állami tulajdonban tartandó műemléki ingatlan. Az Állami Vagyonügynökség 1993-ban kötött szerződést a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Vállalattal az ingatlan bérbeadásáról. Az elmúlt években azonban a társaság az épületrészt a sorsára hagyta, a gépsor leállt, a falak mállanak. Az elhagyatottá vált épületrészt tehát éppen ideje rendbe tenni.
 
A jobb sorsa szánt épületrész megfelelő hasznosítása érdekében az MNV Zrt. 2011-ben kezdeményezte a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, és 2012 májusában birtokba is vette az ingatlant. A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére 2010 szeptemberében tárgyalások indultak az ingatlanrész hasznosításáról. Ennek eredményeként az ingatlanrész a Rudas Gyógyfürdőt is üzemeltető BGYH Zrt. vagyonkezelésébe kerül. A társaság az ingatlanrészt a Rudas Gyógyfürdőhöz kapcsolva, azzal egységesen kívánja hasznosítani, és azon a jövőben értéknövelő beruházásokat kíván megvalósítani.

Mint ismert, 2012. október végével befejeződtek a Rudas fürdő felújítási munkálatai. A félmilliárd forintos összköltségű beruházással nem csupán a külső homlokzat újult meg, de kényelmesebb lett a történelmi fürdő használata és hatékonyabbá vált az üzemeltetése is. „Mivel a Rudas fürdő jelenleg a BGYH Zrt. legjobb kihasználtság-mutatókkal rendelkező egysége, mindenképpen indokoltnak tűnik további fejlesztése, ezzel is növelve Budapest fürdővárosi rangját és javítva hazánk turisztikai vonzerejét” – olvasható a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által a ceremónia után kiadott közleményben.
 
Szőke László, a társaság vezérigazgatója jelezte: mintegy 1 milliárd forint értékű újabb beruházásra készülnek, amely révén európai szintű, minden igényt kiszolgáló fürdőkomplexum jöhetne létre Budapest szívében. A tervek szerint 36 °C-os, és 33 °C-os medencékkel, pancsolóval, jacuzzikkal, szaunákkal, merülő medencével, masszázshelyiségekkel és napozóterasszal bővülne a legendás fürdő, amelyet még Szokoli Musztafa budai pasa alapított 1566-ban.
 
Egyébként hazánk különleges geológiai adottságai révén valóban rendkívül gazdag ásványvizekben, gyógyhatású termálvizekben. Izland, Japán, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Kína és Új-Zéland mellett Magyarország rendelkezik a legnagyobb hévízkészletekkel, amelyek gyógyászati-balneológiai szempontból egyedülállóak. Sehol másutt ugyanis nem található ennyi különböző, számos betegség kezelésére, megelőzésére alkalmas termál- és gyógyvíz. Mindez azért lehetséges, mert nálunk a földkéreg viszonylag vékony, ezért nagy az egységnyi mélységnövekedéssel járó hőmérséklet-növekedés. Ennek átlaga a Földön 30 °C / 1000 méter, a magyar medence területén viszont 50 °C / 1000 méter.
 
A domb- és hegyvidéki területek kivételével nincs is olyan része az országnak, ahol a felszín alatt ne lenne hévíztároló réteg. Ezeket két nagy régióra lehet osztani. Az egyik rendszer a karsztos-karbonátos réteg. Buda, Hévíz, Harkány, Eger sorolható ebbe a kategóriába. A másik fő rendszer a Pannon-medence kialakulásához köthető. Az innen feláramló víz 900 C-foknál is forróbb lehet. Amúgy a XII. században a Johannita lovagoknak már fürdőkórházuk volt a Duna partján, majd a Gellérthegy lábához is építettek egyet.