A magyarországi települések körülbelül negyedénél merülhet fel ez a probléma, és bár nagy kihívást jelent az ilyen esetekben a piaci ár meghatározása, a nehézségek ellenére alapvető érdeke a tervezett adásvételben érintett mindkét félnek az ingatlan értékének pontos felmérése.
 
Jelentős, az elmúlt évek átlagában 20 százalék körüli eltérés mutatkozott Magyarországon az eladott ingatlanok bejelentett ára, illetve a valódi értékük között azokban az esetekben, amikor adóhatóság általi érték megállapításra került sor – derül ki az OTP Jelzálogbank számításaiból. Mindez a nem megfelelő alapossággal kidolgozott előzetes értékbecslésnek is lehet a következménye, pedig komoly hátránya is származhat az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt abból, ha rosszul mérik fel az adásvételben érintett épület értékét. Mindazonáltal a jelenlegi ingatlanpiaci környezetben gyakran igen nehéz feladat a reális piaci érték meghatározása, főként az olyan környékeken, ahol alig van viszonyítási alapként szolgáló forgalom.
 
„Rengeteg gondot okozhat, ha pontatlanul határozzák meg egy ingatlan értékét. Egy túl drágára becsült lakást vagy házat lehetetlen eladni, amivel sok pénzt, időt és energiát pazarolhat el az eladó, a túl alacsonyan meghatározott összeg pedig ugyan segítheti a gyors értékesítést, ám egyben elmaradt hasznot is jelent” – mondja Fischl Ákos, az OTP Jelzálogbank főosztályvezetője. A rosszul kivitelezett értékbecslésre költött összeg pedig az említett kellemetlenségeken túl ablakon kidobott pénz is egyben – teszi hozzá Fischl Ákos.
 
Tovább javítja a statisztikák megbízhatóságát, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) utólagosan ellenőrzi azokat az adásvételeket, amelyeknél szokatlanul alacsony vagy magas összegért kelt el az ingatlan, ezekben az esetekben a hatóság állapítja meg a valós értéket.
 
Az adatokból az a trend rajzolódik ki, hogy évek óta folyamatosan csökken a földhivatalnál bejelentett adásvételi értékek, illetve a hatóság által megállapított értékek közötti eltérés. Mindez pedig azt mutatja, hogy ritkul az a gyakorlat, hogy a valóshoz képest alacsonyabb értéket írnak bele a szerződésekbe, illetve azt is jelzi, hogy az elmúlt években még hitelesebbé váltak a tranzakciós statisztikában szereplő bejelentett adatok. Ennek következtében a felhasználásukkal készülő értékbecslések is mind pontosabbá válnak” – magyarázza.
 
Fontos megemlíteni, hogy a komoly értékbecslő cégek kiterjedt adatbázissal rendelkeznek a saját korábbi értékbecsléseikről, ami nagyon megbízható támpontot ad a későbbi munkákhoz is. Banki hátterű értékbecslőt pedig különösen olyan esetekben érdemes választani, amikor az érintett ingatlan megvásárlásához banki finanszírozást venne igénybe a vevő. Ez azért is lehet fontos, mert számos pénzintézet saját referencialistával, vagy saját értékbecslés-elfogadási rendszerrel dolgozik, azaz nem fogad el hitelesként bármilyen értékbecslő által kiállított dokumentumot.