Az elmúlt évben több mint 2000 bejelentés és panasz érkezett a GVH-hoz, ezeknek csupán 5 százaléka alkalmas arra, hogy később eljárás is induljon – közölte a hivatal elnöke, megjegyezve: ezért úgy alakították át az ügyfélszolgálati irodát, hogy a jelzések egy előzetes szűrőn essenek át.
 
Kartellezés, a fogyasztók megtévesztése, erőfölénnyel való visszaélés – a Kossuth Rádió G7 című műsora utánajárt, hogy milyen praktikákkal próbálják kijátszani a vállalkozások a versenyjogi szabályokat. A Gazdasági Versenyhivatal tavaly decemberben indította el „megfelelési kampányát”, ami a kis- és középvállalkozásoknak segít bemutatni, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük – mondta a Kossuth Rádiónak a hivatal elnöke. Juhász Miklós kifejtette: egyes feltételekkel a kis- és középvállalkozások egyharmada nincs tisztában.
 
A Gazdasági Versenyhivatal 2012-ben mintegy 2 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt. Az elmúlt 10 évben azonban akadt olyan cég, amelynek egyedül több milliárd forintot kellett befizetnie. A hivatal elnöke kérdésre válaszolva kiemelte: az ügyek lezárásához hosszú időre, esetenként három év átfutási időre van szükség, a GVH által elvégzett munkát pedig nem a kiszabott bírságok nagysága minősíti.
 
Juhász Miklós az informátori díjról is beszélt. Ezt annak fizetik ki, aki nélkülözhetetlen bizonyítékokkal járul hozzá ahhoz, hogy bizonyítsák a kartellezést. Az összeg az 50 millió forintot is elérheti, ám csak akkor kapja meg a nyomravezető, ha az ügyet már lezárták. Emiatt egyelőre nem igazán vált be ez a program, hiszen a hosszú átfutási idő megnehezíti a helyzetet – mondta a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Kossuth Rádióban.