Stílszerűen a Várban, a Táncsics Mihály utca 1. szám alatt nyílt a kiállítás. Ám ez még nem a végállomás, hisz’ az összegzésnek is beillő, a Világörökség Titkárságnak szintén otthont adó székházból hamarosan vándorkiállításra „indul” a teljes anyag. „A tavalyi esztendő amolyan ünnepi évnek számított műemlékvédelmi, világörökségi fronton, de az idei már főként a nehéz „házi” feladatok megoldásával telik el” – figyelmeztetett Cselovszki Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke ünnepi beszédében, amelyet a hazai világörökségi helyszíneket bemutató tárlat nyitóünnepségén mondott.

S hogy mi az a temérdek teendő, ami 2013-nak külön súlyt ad? Nos, az összes honi világörökségi helyszínre most készülnek a kezelési tervek, amelyek újabb garanciát jelentenek értékeink megóvására, a hathatós védelemre. A kiállítás apropóján persze, érdemes felidézni 2012 ünnepi vonatkozásait is. Tavaly 40 esztendeje született a Világörökség Egyezmény. Negyedszázad telt el azóta, hogy az első magyar helyszínek – Budapest, a Duna-partok látképe és a Várnegyed, valamint Hollókő – világörökségi listára kerültek. Egy évtizede már, hogy a főváros otthont adott a Világörökség Bizottság ülésének, s ugyanekkor lett világörökség a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, illetőleg a budapesti helyszínek kiegészítéseként, az Andrássy út.
 
Cselovszki szerint a kulturális örökség olyan nyersanyag, amit minél többet használnak, annál több lesz! – Magyarország túlélési esélyeit pedig növeli, ha minél több értéke része a világörökségi programnak – vallja az elnök.
 
A kiállítás tablói a nyolc magyar helyszín örökségi értékeit, megőrzött múltját és jelenét láttatják képben és szövegben. A tárlat egyben annak a vándorkiállításnak is az első állomása, amely – idézve a hivatalos magyarázatot – „a hazai világörökségek egyetemes értékeivel hivatott megismertetni a társadalmat, hangsúlyt adva a Forster-központ azon feladatának, hogy az örökséggazdálkodás feltárja a hazai kulturális örökségben rejlő erőforrásokat és fenntartható, hosszú távú hasznosításukkal elősegíti szakszerű megőrzésüket.”

Mint közismert, az értékleltár meghatározó eleme maga Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út. Az 1987-ben a Világörökségi Listára felvett 60 hektárnyi terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. A budai oldalon magába foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt. A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete Steindl Imre Országháza, de kiemelkedik a Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia, a Gresham-palota, a pesti Vigadó és a Belvárosi Plébánia-templom épülete is. Az e szakaszon található négy Duna-híd (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd) szintén része a nagy egésznek. Ami tovább bővült 2002-ben, mikor Világörökségi Listára került – a meglévő helyszín kibővítéseként – az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal, a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút.

Az Andrássy út és környezete – melyet 1872-ben kezdtek építeni és 1885-ben adtak át ünnepélyesen – a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, a XIX. század második fele építészeti stílusainak amolyan galériája. A neoreneszánsz stílus dominál, de van itt neobarokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épület is szép számmal. Az Andrássy út jelenti az összeköttetést a dinamikus belváros és a Városliget zöldje között, amit hármas tagolásával is nagyon jól érzékeltet: bérpalotákkal, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul, zöldül; villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terébe. A sugárút nevezetessége a Millenniumi Földalatti Vasút, amely a kontinens első-, a világ második földalattija!
 
Amúgy a Világörökségi Listára való felvételről az UNESCO Világörökség Bizottsága dönt, amely évente egyszer ülésezik. A felvétel szigorú feltételeinek 2011 augusztusáig összesen 936 helyszín felelt meg 153 állam területén. Közülük 725 kulturális, 183 pedig természeti kategóriában vált a Világörökség részévé. További 28 helyszín besorolása egy ún. „vegyes” kategóriába történt, mivel ezek mind a kulturális, mind a természeti kategória kritériumainak megfelelnek. Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez.
 
S ha már érintettük a kategóriákat, fontos tudnivaló, hogy a honi helyszínek közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj pedig határokon átnyúló, Szlovákiával és Ausztriával közös érték.