Rhagoletis completa Cresson – így szól a rettegett latin kifejezés, amelyet a riasztó hírek kapcsán már a magyar gazdák is kezdenek megtanulni, s azt pedig máris szitkozódva fújják, hogy: „fúrólégy”. Precízebben: dióburok-fúrólégy. A baj akkora, hogy a NÉBIH alighogy jelzett, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága is nyomban szót kért.
 
„A kártevő gyors terjedését azért nehéz megakadályozni, mert a diófák többsége szétszórtan nő. Zalában mintegy 44 hektárnyi területen található összefüggő dióültetvény, de rengeteg diófa van a házi kertekben, fasorszegélyként a közutak, földutak mentén, a parkokban és az erdős területeken is. Az egyik leghatékonyabb védekezési mód, ha a fertőzött dióburkokat elégetik, vagy a fák alját fóliával letakarják, mert ezzel megakadályozható, hogy a dióburok-fúrólégy lárvája a talajba kerüljön” – vallják a megye szakemberei.

Jelenléte azonban országos probléma, mivelhogy immár jelentős károkat okoznak szerte a honi ültetvényeken. Idézve a Tuba Katalin és kollégái által jegyzett tanulmányt: „az utóbbi évtizedben a nyugati dióburok-fúrólégy már a harmadik mérsékelt égövi, inváziós fajként nyilvántartott fúrólégy-faj, amely megjelenik Magyarországon. A keleti cseresznyelégy két példányát először Fejér megyében, Csákváron, a Csíkvarsai réten találták meg 2002-ben. Azóta kisebb-nagyobb kártételi szinttel, de az egész országban elterjedt. A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta több ízben is bekerült Magyarországra, de eddig stabil populációi nem tudtak kialakulni, elsősorban a téli időjárási körülményeink miatt. A nyugati dióburok-fúrólégy nyüveit először Kőszeg-Szőlőhegyen, illetve a Kőszegről az osztrák határ felé vezető főút melletti diófákon észleltük…”
 
A tanulmány kiemeli: „a Középnyugat-Amerikában és Északkelet-Mexikóban honos nyugati dióburok-fúrólegyet Európában először Svájcban, az 1980-as évekből származó múzeumi példányok között találták meg. Ültetvényben először 1991-ben Olaszországban azonosították. Azóta számos országában megtelepedett, így közvetlen szomszédságunkban. Horvátországban 2006 körül, Ausztriában 2008-ban.”

A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal közlése szerint „a felületes szemlélőt gyümölcslégy helyett inkább apró darázsra emlékeztető rovar igen ügyes; Európában először Svájcban bukkant fel, pedig Svájc egyrészt a kontinens közepén van, másrészt magas hegyek és európai nagyhatalmak zárják el mindenféle tengertől… A karanténlistán szereplő károsító terjedésének megakadályozása közös feladatunk – figyelmeztet a hivatal.
 
A légy kellemes otthonra lelt tehát az öreg kontinensen, ahol igen sok a diófa. Ahogy magyar neve is mutatja, a dióburok-fúrólégy intim kapcsolatot ápol a diófával, lárváit a még éretlen dióban kelteti. A dióburok-fúrólégy lárvájával fertőzött növényt könnyű felismerni. A termés héja feketésen rohad és nyüvek mászkálnak rajta. A szakirodalom szerint a fertőzés „jelentős minőségi romlást okozhat”, ehetetlen lesz miatta a termés.
 
Némi reményt jelent azért, hogy a légy, ahhoz képest, milyen ügyesen kerül meg teljes országokat, meglepően könnyen esik csapdába. A csapdát érdemes a diófa koronájába, a termés magasságába rakni, érthető okokból. „A csapda színe legyen sárga, és fontos, hogy érje a napfény. A csapdázás hatékonyságának köszönhetően ismerjük a dióburok-fúrólégy szokásos rajzásmenetét, amely július második felében indul, és augusztus végén, szeptember elején csúcsosodik. A legyek egészen szeptember végéig rajzanak, aztán megdöglenek” – összegez a NÉBIH.
 
Szóval, fel kell készülni a közelgő ütközetre! A dióburok-fúrólégy természetes ellenségei egyelőre ugyanis nem ismertek, így kémiai irtása is engedélyezett. „Felszámolására nincs lehetőség, feladatunk a terjedés visszaszorítása” – állítják a szakemberek.
 
És nem elég nekünk egy aggasztó inváziós hír, máris itt az újabb. A NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága felhívta a figyelmet arra is, hogy a gesztenye fajok és azok hibridjeinek legjelentősebb kártevője a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu) szintúgy megjelent.
 
„A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága, valamint Erdészeti Igazgatósága közösen végzi az ország egészére kiterjedő felderítést a faj esetleges megjelenésének észlelése, a megtelepedésének megakadályozása érdekében.” – emeli ki az ez ügyben közzétett dokumentum, melyben az is benne áll, hogy a NÉBIH tavaly megjelent lakossági tájékoztatója a kártevő jellemzőit, a lehetséges védekezési lehetőségeket is bemutatja. A gubacsdarázs egyébként a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, így akár 50-75 százalékkal is csökkenhet a termésmennyiség. Olykor a fa maga is kipusztul!