Életmód
Postagalambok az internet korában
– A Barcelona a mérce, de ázsiai a pénzeszsák –
2012. január 27.,
Szabó Zoltán Attila
Adatdzsungelben élünk – éppen néhány napja írtuk meg, hogy csak a MÁV éves e-mail forgalma eléri a 26 milliót. Ebben a döbbenetes, globális információhalmazban pedig igazán meglepő a hír, hogy váltig szükség van a postagalambokra, s a hétvégén immár az 56. Országos Postagalamb Kiállítást rendezik a SYMA Rendezvényközpontban.
Interjú a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnökével, Bárdos Istvánnal.
– A közösségi háló, a multimédia, az SMS, az MMS korában hogyan maradhat fenn ez a hihetetlenül romantikus, szép, mégis korszerűtlennek tűnő üzenetküldési- és fogadási forma, a kommunikáció e különleges módja? Fogalmazhatunk úgy, hogy a postagalambok nevelése, röptetése ma már elsősorban sport?
– Ma már egyre kevésbé fontos a postagalambokkal való üzenetküldés. Igazából nem működik a fogadási forma, és szerte a világon elsősorban a postagalambászat sportversenyek formájában jelentkezik. 100-1000 km közötti távolságokról rendezhetünk különböző lakóhelyeken élő postagalambok közötti versenyeket, amelyek sebességarányos versenylistát produkálnak. Az adott feleresztési távolság és a megtett idő hányadosa adja a verseny sorrendjét és természetesen a leggyorsabban hazaérő galamb az első helyezett. A különböző távolságok úgynevezett szakosodást is követelnek, hiszen a 100-300 km közötti viadalokat gyorsaságuk és rövidségük miatt rövidtávú versenyeknek nevezzük, míg a 400-600 km közöttieket középtávúnak, az 500-700 km közöttieket hosszú távúnak. A 700 km feletti versenyek már maratoninak számítanak. Csak érdekesség, hogy a maratontávú versenyek többnaposak is lehetnek, hiszen eredendően úgy szerveződnek, hogy a galambok aznap ne érkezhessenek haza és a szabadban éjszakázzanak. Külföldön dolgozó sporttársaink előszeretettel visznek Ausztriába, Németországba, Hollandiába postagalambokat otthonról és üzennek haza általuk a családtagjaiknak.
– Hol, hogyan, kik nevelnek napjainkban postagalambokat Magyarországon? Mennyi az eszmei értéke egy ilyen szárnyasnak?
– A Magyar Postagalamb Sportszövetség 130 éves a kezdet-kezdetektől az 1950-es évek végéig rendőrségi engedélyhez és nagykorúsághoz kötött volt a galambtartás és tenyésztés. Ma minden galambszerető, főleg kertes házakban lakó, vagy esetleg hétvégi telkekkel rendelkező személy tarthat postagalambokat. Ám amíg Ázsia nagyvárosaiban a házak tetején is épülnek galambdúcok, ez nálunk lehetetlen. A galambtartás nincs engedélyhez kötve, de a versenyzés csak a szövetség keretein belül történhet. A Magyar Postagalamb Sportszövetség 2012-ben 5200 taggal és 312 egyesülettel rendelkezik. Hazánkban a postagalamb nem kereskedelmi árucikk, elsősorban eszmei értéke van, hiszen a győzelmekért hagyományosan serlegeket, okleveleket tudunk adni, de mint minden sportágban az itt szerzett győzelem erkölcsi értéke is pénzben nem kifejezhető. Sikeres galambjaink úgynevezett sportkategóriákban és kiállításokon standard kategóriákban képviselhetik tenyésztőik, vagy az ország színeit. Eszmei értékük a minél jobb helyezések és eredmények függvénye.
- Mi a helyzet külföldön? A hajdani Osztrák-Magyar Monarchiában igen elismert volt az üzenetküldés e formája…
– Külföldön a postagalamb versenyek ugyanúgy zajlanak, mint Magyarországon, de a nyugat-európai országok tradíciói, hagyományai galambtartási és versenyzési módszereik fejlettsége messze felülmúlja a kelet-közép európai összehasonlításokat. A mai napig Belgium a postagalambászat őshazája, ahol az 1930-as évektől rendezik a világhírű Barcelona nemzetközi versenyt. Az itt szerzett győzelem világhírűvé teszi a győztes galambot és gazdáját. Ezekért a galambokért már rendkívüli nagy pénzeket is fizetnek. Jelenleg Ázsia próbálja meg átvenni a postagalambász vezető piacát, hiszen csak Kínában nagyjából 500 ezer postagalambász van, de rendkívül népszerű a sport Tajvanon, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken is. Ezekben az országokban rendkívüli pénzdíjakat ajánlanak fel, s lehet fogadni a versenyekre.
– Úgy tudom, a Távol-Keleten reneszánsza van a postagalamb-nevelésnek. És hát arra is kíváncsi lennék, mi igaz abból, hogy egyes felderítő munkáknál mind a mai napig használják a különleges szárnyasokat – például a Közel-Keleten?
– A közel-keleti megbízásokról nincs információnk, de tény és való, hogy az első- és második világháborúban rendkívüli felderítő munkákat, és komoly katonai megbízatásokat hajtottak végre a postagalambok. Angliában katonai rendfokozatokat kaptak, akár ezredesi rangig vihették. Svájcban pedig éppen napjainkig szolgálták a hadsereget.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
