Pénzügyek
Csődveszély: beelőztük az olaszokat!
– Losoncz Miklós a magyar gazdaság állapotáról –
2012. január 13.,
Szabó Zoltán Attila
Nem indult könnyen az újév. Nap nap után érkeznek aggasztó hírek a magyar gazdaság állapotáról, a megcsappanó befektetői bizalomról, a leminősítésekről, az IMF-hitel körüli huzavonáról, az Európai Bizottság kritikájáról. Lapértesülések szerint „az IMF-hitelért cserébe az unió és a valutaalap a lakosság terheit tovább növelő feltételeket szabhat”. Helyzetértékelés Losoncz Miklós egyetemi tanárral.
– Az IMF-megállapodás kapcsán mégis milyen feltételek teljesülése okozhatna újabb sokkot, milyen terhek növekedhetnek még tovább drasztikusan? Az ember azt hinné, olyan mértékű áremeléseken estünk túl néhány hét alatt, hogy nemigen feszíthető tovább a húr…
– Hogy ez a hír mire utal pontosan, én magam sem tudom. Találgatni nem szeretnék. Egy logikus magyarázat van: az egykulcsos adó bevezetése elhibázott lépés volt, így a személyi jövedelemadó-rendszer erőteljes korrekciója napirendre kerülhet. A végtörlesztés pedig katasztrófa a devizahitelesek jelentős többsége számára, főleg az annak nyomán gyengülő forint / euró és forint / svájci-frank árfolyam miatt. Más kérdés, hogy az eleve jól szituált embereknek kedvezett a konstrukció.
– A gondokat tetézi, hogy az energiaszektor – idézve Mártha Imrét, az ELMIB Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt. vezérigazgatójának értékelését – hibernált állapotba került. A szakember azt mondta: „nincsenek nagy erőmű-beruházások, a Mavir lényegében befejezte az átviteli hálózat fejlesztését, és a korábbi évek intenzív beruházásaihoz képest új elemek nem nagyon épülnek. Hiányoznak a feltételek a megújuló energia-termelő beruházásokhoz is, pedig ezek elengedhetetlenül fontosak lennének az uniós vállalások teljesítéséhez és a foglalkoztatás bővítéséhez…”
– Ha Magyarország a jelenlegi helyzet miatt EU-s támogatásoktól eshet el, az valóban tragikus lenne. A „hibernált állapot” kialakulásának ugyanakkor több oka van. Rossz üzenetnek tartom például, hogy a közintézmények energiatartozását nem lehet ugyanúgy szankcionálni, mint az egyszerű fogyasztó esetében felhalmozott tartozást. Azaz: esetükben nem lehet kikapcsolni a szolgáltatást. Mindez egyenlő-egyenlőbbek helyzetet teremt, ami káros társadalmi szempontból is. Ráadásul e pillanatban nem téma az önkormányzati energiacégek hatékonyságának vizsgálata. A legnagyobb probléma az, hogy jó ideje nem tudjuk „lekövetni” a világpiaci árakat.
– Mit szól azokhoz az elemzői véleményekhez, amelyek segítséget remélnek azoktól az osztrák bankoktól, melyek jelentős szereplői a hazai piacnak és érdekük, hogy elkerüljük a csődhelyzetet. Továbbá gyakran kerül szóba az amerikai Franklin Templeton befektetési alapkezelő is, mint a magyarokkal bizonyos értelemben azonos érdekű szervezet. Valóban számíthatunk a mentőakciójukra?
– Nem, ez teljesen kizárt. A bankok kártalanítása állami feladat. A Franklin Templeton-nak nincs ráhatása a folyamatokra.
– Magyarország mellett Görögország és Olaszország is válságos hónapokat él át. Egy képzeletbeli dobogón mi a sorrend; melyik ország számíthat a legrosszabb nemzetközi besorolásra?
– Változatlanul Görögországban a legnagyobb a baj, de Magyarország időközben megelőzte Olaszországot. Ugyan gyakran hallani olyan megállapításokat, miszerint a gazdasági fundamentumaink egészségesek, ami igaz is, de sajnos, lényegesebb kérdés, hogy eleget tud-e tenni az államháztartás finanszírozásával (a költségvetési hiány finanszírozása és az államadósság megújítása) kapcsolatos kötelezettségeinek a magyar állam külső segítség (IMF, EU) nélkül.
– Védhetőek-e ilyen helyzetben hathatósan a fogyasztói érdekek? Hiszen minél nagyobb a baj, annál több az ügyeskedő, annál több a manipuláció, annál több az átverés.
– E téren nem vagyok pesszimista. Egy sor európai irányelv és technikai szabály segíti az eligazodást. Tekintélyes szervezetek (így az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület is) tesznek azért, hogy ne maradjon magára a fogyasztó. Azt azonban látni kell, hogy a kiszolgáltatottság érzése még mindig fennáll. Munkaköri kérdésekben pedig még mindig kevés az olyan fórum, ahová bizalommal fordulhat a kisember.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
