Élelmiszer
Új szabályozás az élelmiszercímkékről
2012. január 23.,
Kosár/MÉBIH
Decemberben jelent meg az élelmiszerek jelöléséről szóló új európai uniós rendelet, melynek célja, hogy a fogyasztók könnyebben dönthessék el, mi az egészséges táplálék. Mi mit jelent az élelmiszer címkéken?
Igaz a rendelet alkalmazására még egy kicsit várni kell, mivel az ipar három évet kapott az átállásra. Az új szabályozás megalkotása mégis nagy siker a fogyasztóknak: a címkék információi alapján, több és alaposabb tájékoztatáshoz fogunk jutni egy adott termékről.
Az előrecsomagolt élelmiszereken kötelező lesz feltüntetni bizonyos tápanyag-összetételi információkat, vagyis az energiaértéket és a zsír, a telített zsírsavak, a szénhidrátok, a cukrok, a fehérje, és a só mennyiségét. Minden adatot meg kell adni 100 grammra vagy 100 milliliterre vetítve.
Az új típusú címkéken hangsúlyosabb kiemelést kapnak az allergének. „Például a -nyomokban mogyorót tartalmaz - feliratok, és az allergének külön listában való feltüntetése helyett, azokat vastag kiemeléssel az összetevők között kell megjeleníteni, hogy a bizonyos elemekre allergiás fogyasztók könnyebben tudjanak tájékozódni – mondta el a rendelettel kapcsolatban Dömölki Lívia az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer szakértője. Újdonság, hogy az allergének jelenlétét a nem előrecsomagolt élelmiszereknél - például éttermekben az étlapon - is a fogyasztó tudomására kell hozni. További előny, hogy nagyobb betűmérettel lesznek láthatóak a feliratok, és a csomagolásokon kevesebb szöveg fog szerepelni – tudtuk meg az élelmiszer szakértőtől.
Szigorúbbá válnak a fogyasztók félrevezetésének tilalmára vonatkozó előírások is. Az úgynevezett helyettesítő élelmiszerek jelölése kiemelt hangsúlyt kap: ha az élelmiszerben egy szokásosan jelenlévő összetevőt helyettesítenek, a fogyasztó számára ezt a tényt egyértelműen jelezni kell a termék megnevezésében, például sajtutánzatnál azt, hogy milyen növényi zsiradék felhasználásával készült.
Mi-mit jelent?
Iránytű az élelmiszercímkékhez
Bár a címéken új információk is meg fognak jelenni, számos elem a régi marad.
Mennyiség: a termék nettó mennyisége, folyadékok esetében űrtartalomban (pl. liter, centiliter), egyéb termékek esetében tömegben megadva.
A termék megnevezése: tartalmaznia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy a rajta végzett különleges kezelésre vonatkozó információkat is (porított, mélyhűtött, koncentrátum, füstölt stb.). Az ionizálást – amennyiben ilyen kezelést végeztek – mindig fel kell tüntetni.
Az összetevők listája: valamennyi összetevőt fel kell sorolni tömeg szerinti csökkenő sorrendben (kivételt képeznek a gyümölcs- és zöldségkeverékek), beleértve azokat az összetevőket is, amelyek esetében ismert, hogy az arra érzékeny egyének esetében allergiás reakciókat válthatnak ki (pl. mogyoró, tej, tojás, hal). Azon összetevők esetében, amelyek a termék megnevezésében (pl. „paradicsomleves”) megjelennek, amelyeket képek illusztrálnak vagy szavak emelnek ki (pl. „eperrel”), illetve amelyek alapvető jellemzői az adott élelmiszernek (pl. % hústartalom a „chili con carne” esetében), a százalékos arányt is meg kell adni.
Fogyaszthatóság: a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratot követő dátumok arról tájékoztatnak, meddig marad friss az élelmiszer és meddig fogyasztható biztonságosan.
• A „fogyasztható” kifejezés olyan élelmiszerek esetében használatos, amelyek gyorsan romlanak (pl. hús, tojás, tejtermékek). Valamennyi csomagolt friss terméken a „fogyasztható” kifejezés szerepel. A „fogyasztható” kifejezéssel feltüntetett dátumot követően, nem ajánlatos a terméket fogyasztani, mert az akár élelmiszer eredetű fertőzéshez is vezethet.
• A „minőségét megőrzi” felirat a hosszabb ideig eltartható élelmiszerek esetében használatos (pl. gabonatermékek, rizs, fűszerek). A terméket ezen időpont után is lehet kockázat nélkül fogyasztani, azonban előfordulhat, hogy a termék ízét veszti, vagy megváltozik az állaga.
Gyártó/Importőr: a gyártó, a csomagoló vagy az importőr nevének és címének egyértelműen szerepelnie kell a csomagoláson, hogy a fogyasztó tudja, kihez kell fordulnia ha panasza van, vagy ha további információt kíván a termékről megtudni.
Ökológiai gazdálkodásból származó: az „ökológiai gazdálkodásból származó” kifejezés címkén való használatát, az európai uniós jog szigorúan szabályozza. A kifejezés kizárólag olyan sajátos élelmiszer-előállítási módszerekkel kapcsolatban használható, amelyek szigorú környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak felelnek meg.
Az „Ökológiai gazdálkodás — EK ellenőrzési rendszer” európai emblémát a követelményeknek megfelelő gyártók használhatják.
Géntechnológiával módosított szervezetek (GMSZ): feltüntetésük kötelező az olyan termékeken, amelyek GMSZ tartalma meghaladja a 0,9%-ot. Valamennyi GMSZ eredetű anyagot „géntechnológiával módosított” jelzéssel, fel kell tüntetni az összetevők felsorolásakor.
Származás: bizonyos típusú termékek – pl. hús, zöldség és gyümölcs – esetében, kötelező a származási ország vagy térség feltüntetése. Ugyancsak kötelező a származás feltüntetése olyan esetekben, amikor a márkanév vagy a címke egyéb elemei – pl. kép, zászló vagy utalás egy földrajzi helyre – félrevezető lehet a fogyasztó számára a termék valódi származási helyét illetően.
Tápértékre vonatkozó információk: az élelmiszer energiatartalmáról és a tartalmazott tápanyagokról (pl. fehérje, zsír, rost, nátrium, vitaminok és ásványi anyagok) tájékoztatnak. Ezen az információkat akkor kell megadni, ha a gyártó a tápértékre vonatkozó állítást tüntet fel a terméken.