Hasznos tippek
Ne dobja ki az ablakon a pénzét!
– A nyílászáró szigetelésének titkai –
2012. január 23.,
Orovicz Viktor
A téli fűtésre költött több százezer forint, illetve az ebből vásárolt hőenergia negyede az ajtókon, ablakokon keresztül megy veszendőbe. A reklámok szerint a megoldás kézenfekvő: új nyílászárókat kell venni. A Kosár annak járt utána, hogy a meglévő ajtók, ablakok szigetelésével mekkora megtakarítás érhető el, mekkora ezek költsége és megtérülése.
A nyílászárókhoz köthető hőveszteség négy forrásból adódik össze, ezért a minimalizálásukhoz szükséges lépéseket is ezek alapján gyűjtöttük csokorba.
1. hibaforrás: trehány kivitelezés
Mivel a vakolat ápol és eltakar, gyakran előfordul, hogy az ablakok, ajtók beépítésekor a nyílászáró tokja és a fal között tátongó 5-10 centiméteres lyukakat csak tessék-lássék tömik be a kivitelezők, így a nyílászáró körül egy rosszul szigetelő hőhíd alakul ki. Szerencsére a probléma gyorsan felderíthető. Kopogtassuk végig az ablakok mentén a falat, és ahol kongó hangot hallunk, ott üreg rejtőzik a vakolat mögött. A megoldáshoz sem kell feltétlenül szakembert keresnünk, kalapáccsal törjük át a burkolatot, a rést tömjük ki valamilyen szigetelőanyaggal, gipsszel állítsuk helyre a fal struktúráját, aztán már csak egy kis festékre lesz szükségünk, és készen is vagyunk. Persze, ha a fal tapétázva van, vagy nem maradt a speciális színre kevertetett falfestékből javítás céljára, akkor jobban járunk, ha ezt a munkát elnapoljuk a következő lakásfelújítás időpontjára.
Ha professzionális megoldást keresünk és hajlandók vagyunk 10-15 ezer forintot előzetesen befektetni a hőhidak helyének feltárásába érdemes vásárolnunk (akár hasonló cipőben járó baráti családokkal közösen) egy hőszivárgás érzékelő detektort. Ez a rendkívül egyszerűen működtethető készülék tized fokos pontossággal képes kimutatni a vizsgált terület hőmérsékletét, így nem csak a nyílászárók hibái, de a födémszigetelés hiányosságai, a penészesedés okai is pillanatok alatt meghatározhatók.
2. hibaforrás: „az idő vasfoga”
Mivel a fa holtában is él, azaz mozog, egy idő után a fából készült nyílászárók megvetemedése, és ezáltal tökéletlen illeszkedése törvényszerűnek tekinthető. Szélsőséges esetben a keret és a tok között az ebből adódó rés (az úgynevezett filtrációs hézag) akár centiméteres is lehet, így itt szinte akadálytalanul áramolhat be a hideg levegő. Ez egyszerre több problémát is felvet. Egyrészt a beszivárgó kültéri levegő felmelegítése plusz energiát igényel. Másrészt a sugárzó hideg („húz az ablak”) csökkenti a hőérzetünket, ezáltal a hőfokszabályozót az indokoltnál magasabb hőmérsékletre fogjuk feltekerni. Több rosszul szigetelt nyílászáró között légáramlás indulhat meg (huzat), mely észrevétlenül kiszippantja a lakásból a meleget, különös tekintettel arra, hogy a radiátorok jellemzően az ablakok alatt kapnak helyet. A probléma jelentősége koránt sem elhanyagolandó, a nyílászárók hőveszteségének jelentős része a filtrációs hézagoknak tulajdonítható. Szerencsére a probléma ez esetben is viszonylag könnyen, olcsón orvosolható.
Az illeszkedési hézag felkutatására két módszer ismeretes. A „belül gyertya-kívül hajszárító” próba működik, de mivel csak a rés létéről árulkodik, nagyságáról nem, alkalmazását nem javasoljuk. A gyurmás módszer viszont megéri a fáradságot. 10 centiméterenként tegyünk egy-egy gyurmagolyót a nyílászáró tokjára, majd zárjuk rá az ablakot, ajtót. Újbóli kinyitáskor az összepréselődött gyurmák vastagságát lemérve pontos képet kaphatunk a rés nagyságáról. Érdemes ezt tételesen feljegyezni egy vázlatrajzra vagy a magára a keretre, hogy tudjuk, hogy az adott vastagságú szigetelésből mennyit vásároljunk, és azt hova kell felraknunk.
Szigetelő csík kétfajta létezik. A barkácsáruházakban kapható öntapadós szigetelés előnye az alacsony ár, és a könnyű felhelyezhetőség. Hátránya a rövid élettartam (szivacs: 1-2, gumi: 3-4 év) és a sérülékenység. (könnyen lejön) Aki hosszú távú, professzionális megoldást keres, az a bemarásos technikával dolgozó ún. „svéd módszer” mellett tegye le a voksot. Ekkor a minimum 10 éves élettartammal bíró szilikon szigetelő csíkot keretbe vájt csatornába pattintják be, amely a mindennapi használattal járó igénybevételnek ellenáll, ugyanakkor festéskor kivehető, így valóban hosszú távú megoldást jelent. A technológia házilagosan is kivitelezhető.
A régi ablakok nút bemarásos technikával történő felújítását nem feltétlen kell szakemberre bíznunk. A szakik által elkért összeg kétharmada megspórolható, ha az Ökoszolgálatnál, illetve az Energia Klub tagszervezeteinél bérelhető célgép segítségével magunk vágunk neki a feladatnak. Nem kell megijedni a kihívástól, a www.okoszolgalat.hu oldalon megtekinthető oktató videó segítségével a munka egy délelőtt alatt abszolválható. Részletes infók a honlapon.
3. hibaforrás: a fránya fizika…
Az üveg igen rossz hőszigetelő, így a belső meleg és a kültéri hideg levegő közötti hőmérséklet kiegyenlítődés mindenképpen végbemegy. A kérdés csak az: milyen gyorsan. A hagyományos gerébtokos, két külön táblával nyíló ablakok hőszigetelő képessége U=3,5-4 W/m2k. Ez azt jelenti, hogy 1 négyzetméter üvegfelületen 3,5-4 watt energia távozik a szobából 1 óra alatt, ha a hőmérsékletkülönbség 1 fok. Számoljunk csak! Ha van 10 négyzetméter üvegfelületünk és a téli átlagos hőmérsékletkülönbség 20 fok, akkor a fűtési időszak alatt 3000-3500 kw azaz 300 – 370 köbméter gáznak megfelelő energia távozik az ablakon keresztül. Ez a mostani árakon 36-45 ezer forint kiadást jelent. A nyolcvanas évek hőszigetelőnek mondott dupla üvegezésű „thermoplan” ablakai ennél lényegesen többet tudnak (U=2,8 W/m2K), de meg sem közelítik a manapság forgalmazott nemesgázzal töltött és hővisszaverő bevonattal készülő ablakok 1,1 W/m2K értékeit.
Első pillantásra a csere ésszerű döntésnek tűnik, hisz a példában szereplő ház esetében a gerébtokos ablaknál 25 ezer a thermoplan üvegezésűnél 15 ezer forintos az éves megtakarítás. A probléma csak az, hogy egy ház kültéri nyílászáróinak komplett cseréje minimum 2-300 ezer forint, azaz a megtérülési idő még folyamatosan emelkedő gázárakat feltételezve is meglehetősen hosszú. Mit tehet az, aki nem tud ennyit szánni erre a célra? Több apró megoldás is lehetséges, amelyek ugyan a modern ablakokkal összevethető hőszigetelést nem, de számottevő megtakarítást mégis eredményezhetnek.
A legegyszerűbb módszer, ha éjszakára leengedjük a redőnyt, (vagy bezárjuk a spalettákat) hisz az így kialakuló másodlagos levegőpaplan következtében a hőveszteség éves szinten 10-15 százalékkal is csökkenhet. Hasonló, bár kevésbé hatékony eredményt érhetünk el, ha az ablak elé vastag, nehéz anyagból egy sötétítő függönyt szerelünk fel. Arra ugyanakkor fokozottan figyeljünk, hogy az ne lógjon rá a radiátorra, hisz ez esetben az a meleg levegőt közvetlenül az ablakra (értsd: az utcára) fújja. Lényegesen drágább, ugyanakkor rendkívül hatékony módszer, ha egy ügyeskezű asztalossal, vagy valamelyik erre specializálódott Duplex rendszer forgalmazójával a belső ablakszárnyra egy fix, vagy nyitható harmadik üvegréteget szereltetünk fel. Ez – különösen, ha a harmadik tábla hővisszaverő bevonatos üveggel készül – akár a hőszigetelő képesség megkétszerezésére is képes. Elvben további megoldás lehet még egy 3M hővisszaverő öntapadós fólia felragasztása a belső üvegfelületre. Élettartama minimum 10 év, ugyanakkor mivel csak szakember helyezheti fel, megtérülése igencsak kérdéses.
A régi ablakok hagyományos redőny szekrénye energetikai szempontból kész ráfizetés. A jó hír az, hogy utólagos hőszigetelését saját kezűleg is megoldhatjuk, ha a szoba felől lenyitható redőny szekrény ajtóra belülről egy –a redőny normál működését még nem akadályozó vastagságú -szigetelő csíkot ragasztunk. A pár száz forintos befektetés garantáltan már egy szezon alatt meghozza az árát.
4. hibaforrás: a rossz szellőztetési gyakorlat
Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg a szellőztetéssel távozó hőmennyiség csökkentésének jelentőségéről sem. Nem kérdés: a lakásban keletkező pára levezetésére és az oxigén szint növelésére rendszeresen szellőztetni kell, különösen, ha a nyílászárók jól záródnak, és a filtrációs hézagokon automatikusan nem tud végbemenni a szükséges légcsere. A legfontosabb szabály: a szellőztetésnek rövid (maximum 3-4 perc), és intenzív, azaz kereszthuzattal elősegítettnek kell lennie. A résnyire kinyitott, bukóra állított és úgy felejtett ablak csak az energiát pocsékolja, érdemi légmozgást, légcserét nem jelent.
Ha nem szeretünk szellőztetni, a nyílászárókra ún. résszellőzőt építtethetünk. Még jobb, igaz rendkívül drága megoldás, ha a levegőcsere egy hőcserélővel ellátott elszívó rendszeren keresztül megy végbe, hisz így az állott levegő hőtartalma többségében átadódik az ilyetén módon előmelegített friss levegőnek. Persze ez az akaratlan szellőztetés gondját nem oldja meg. Ilyen, mikor a bejárati ajtó kinyitásakor a nyomáskülönbség szinte kiszippantja a meleg levegőt a folyosóról. Erre ugyanakkor az igazi jó megoldásnak már a tervezőasztalon kell megszületnie. Ha ez elmaradt, a szükséges előteret (légzsilipet) egy vastag, földig érő függöny felszerelésével tudjuk a folyosóból utólagosan leválasztani.
Sokan azért nem szellőztetnek, hogy a drága pénzen előállított meleget ne kelljen kiengedni az utcára. Ez ugyanakkor hibás taktika, hisz a lakásban szellőztetés hiányában törvényszerűen felgyülemlő vízpára előbb utóbb kicsapódik a falak rejtett hőhídjain, és megkezdődik a penészesedés. 80 százalékos páratartalom felett a helyzet már kritikusnak tekinthető, ezt a mértéket mindenképpen csökkenteni kell. Ha kevesebbet szeretnénk a jövőben szellőztetni elsősorban a nagy páraleadással járó tevékenységeinket kell a minimálisra csökkenteni. Jó módszer például, ha mosógép cserekor legalább ezres fordulatszámú centrifugával rendelkező készüléket vásárolunk, forró vizes kádfürdő helyett inkább zuhanyozunk, a konyhába pedig szagelszívót szereltetünk a tűzhely fölé.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
