A WHO arra számít, hogy a következő húsz évben 75 százalékkal emelkedik a rákos megbetegedések száma a fő ok pedig az egészségtelen életmód. Miközben a szervezet adóemeléseket követel a kormányoktól az egészségtelen összetevők visszaszorítására, a vállalatok igyekeznek alkalmazkodni a változó élelmiszeripari trendekhez.
 
„A cukortartalom mérséklése vagy nullára csökkentése sok bonyodalmat okoz a gyártóknak a receptek, a címkézés és az íz terén is” – mondta a Financial Timesnak Charles Mills, a Credit Suisse elemzője. Köztudott, hogy az amerikai polgárok többsége túl sok cukrot fogyaszt, ugyanakkor még nem hoztak nyilvánosságra minden kétséget kizáró bizonyítékot a cukor egészségromboló hatására.
 
Az értékesítéseket tekintve világelsőnek számító Nestlé közölte: a 2011-gyel végződő évtizedben összesen 30 százalékkal csökkentette az általa forgalmazott termékek cukortartalmát, tavaly pedig 11 százalékkal mérsékelte a Kit Kat csokikban a telített zsírsavak mennyiségét. A jégkrém piacon világelső Unilever célja, hogy 2020-ra 25 százalékkal csökkentse a tea alapú üdítőinek cukortartalmát.

A brit Action on Sugar érdekvédelmi csoport ugyanakkor már előre azzal érvel, hogy ezeket a ígéreteket nehéz betartatni és azért lobbizik, hogy a kormány törvényben rögzítse a következő három-öt évben a 30 százalékos cukortartalom-csökkentést.
 
A gyártók eközben hangsúlyozzák: túlzás minden egészségügyi gondért a cukrot okolni. „A legtöbb kultúrában megszokott a két főétkezés közötti csipegetés, nem kéne démonizálni egy elterjedt és mélyen gyökerező hagyományt” – fogalmazott az Oreót és Cadburyt gyártó Mondelez európai vezetője, Hubert Weber.
 
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az elmúlt években kialakuló mesterséges édesítők elleni kampány a cukormentes üdítőitalok forgalmazásán is érződik. A PepsiCo és a Coca-Cola is kénytelen volt csökkenteni a szénsavas üdítőktől való függőségét, miután 2010 óta fokozatosan csökken a light italok piaca. „A szukralóz kalóriamentes és hatszázszor édesebb, mint a cukor. Csakhogy a cégek szeretnék a „természetes eredetű” címkét t a termékeikre ragasztani, ezért egyre kevésbé használják” – mondta el Robert Dickinson, a Citigroup elemzője.
 
A szakértők kemény éveket jósolnak a mesterséges édesítőszerek gyártóinak és az sem segít, hogy a jelenleg a piacon található természetes alternatívák nem teljesen felelnek meg az elvárásoknak. A mostanában divatos stevia például drágább, mint a mesterséges édesítők és az íze az édesgyökéréhez hasonlít, vagyis nem eléggé cukorszerű. Talán ennek is tudható be, hogy Franciaországban csökkentek a Fanta és Sprite, miután tavaly steviával édesített verziókat dobott piacra a Coca-Cola.
 
Az Action on Sugar válasza erre az, hogy fokozatosan csökkenteni kell a cukortartalmat, akkor a fogyasztók cukorpótlás nélkül is elfogadják majd a változást. Csakhogy a cukor elvonása jelentős kihatással lehet az ízre, nem véletlen, hogy a Nestlé 2012-ben 1,7 milliárd dollárt költött kutatás-fejlesztésre.