A Biztonságosabb Internet Nap része annak a globális kampánynak, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a minden felhasználó, de elsősorban a gyermekek és fiatalok számára elérhető online technológiák és mobil eszközök felelős és biztonságosabb használatára. A rendezvényt az Európai Bizottság Safer Internet Programja keretében az Insafe és az INHOPE (a Biztonságosabb Internet Centrumok hálózata és az Internet Forródrótok Nemzetközi Egyesülete) szervezi. Ebben az évben február 11-én, világszerte számos érdekes eseménnyel készülnek a Biztonságosabb Internet Napra (Safer Internet Day – SID).
Az utóbbi években a „biztonságosabb” helyett a „jobb” internet létrehozására került a hangsúly. Ezért idén a SID mindenki közös felelősségére fókuszál: közös feladat, hogy az internetet jobb hellyé tegyük egymás számára. A “jobb internet” mindenkinek mást jelent. A legfontosabb cél, a negatív online tartalmak a születéséének és terjedésének megakadályozása.
Az Aegondirekt.hu által a közelmúltban elvégzett, 31 ezer 185 internetező szokásait felmérő online kérdőíves kutatás szerint a Facebook-ot használók több mint fele, 59 százaléka (18 ezer 402 válaszoló) tart attól, hogy személyes adataihoz a közösségi portálon keresztül nem kívánatos személyek is hozzáférhetnek. Ennek ellenére az elmúlt évben is növekedett a felhasználók aktivitása: az összes megkérdezett 56 százaléka gyakrabban lép be a legnépszerűbb közösségi oldalra, mint egy évvel ezelőtt.
Bár a kutatásból kiderült, hogy a többség félti személyes adatait, sokan elhanyagolják a közösségi oldal biztonságos használatát, s gyakran nemcsak személyes adataik védelméről nem gondoskodnak kellőképpen, de vagyontárgyaik biztonságával sem törődnek. Így például idegenek számára is láthatóvá teszik az otthonukban készült fényképeket vagy azt, hogy milyen új autót vásároltak, esetleg éppen hol és meddig síelnek.
Az adathalászok ellen sem védekeznek a felhasználók megfelelően: gyakran ugyanazt a jelszót adják meg mindegyik online regisztrációjukhoz - figyelmeztet a lehetséges veszélyekre a felmérés.
A magyarok körében az interneten vásárolt termékek közül - a vásárlók száma alapján - a legkeresettebb a könyv, a meleg étel, majd az online biztosítás.
Néhány jó tanács:
Vásárlás előtt feltétlenül győződjünk meg arról, hogy az oldal rendelkezik-e SSL tanúsítvánnyal (ez az adathalászat elleni küzdelem védőbástyája): amit a böngésző címsorában található https előtag és a képernyő jobb alsó sarkában található lezárt lakat jelzi.
Ha lehet, nyilvános, bárki számára hozzáférhető wifi-hálózatról, illetve mobiltelefonról ne rendeljünk árukat, ne gépeljük be személyes és banki adatainkat.
Bankkártyás fizetés esetén győződjünk meg arról, kinek szolgáltatjuk ki az adatainkat: gyanúra adhat okot, ha a webáruház nem irányít át minket még a tranzakció előtt egy banki oldalra. Ha ismeretlen oldalon tartózkodunk, és nem banki felületen kérik tőlünk a kártyaadatokat, akkor nem tanácsos az online fizetés.
Hogy a fizetési tranzakció után se tudjanak megrövidíteni bennünket, érdemes kimondottan online vásárlásra használt bankkártyával fizetni, s az ehhez tartozó alszámlára – közvetlenül vásárlás előtt – csak éppen akkora összeget átvezetni, amennyibe az adott termék vagy szolgáltatás kerül. Így biztosan nem tudnak bennünket meglopni még akkor sem, ha a bankkártya számát és háromjegyű ellenőrző (ún. CVV) kódját is megadjuk a fizetés során.
SZÓLJON HOZZÁ! Tisztelt látogatónk! Amennyiben szeretne a cikk tartalmához hozzászólni, jelentkezzen be, vagy ha még nem rendelkezik hozzáféréssel, regisztráljon.
[ Bejelentkezés ]
[ Regisztráció ]
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
