Élelmiszer
DNS vizsgálat a húsüzemekben
2014. február 14.,
MTI/NOL/SV
Újabb szúrópróbaszerű DNS-vizsgálatok elvégzését javasolja az Európai Bizottság a tavalyi lóhúsbotrány miatt. A bizottság kezdeményezését az illetékes szakbizottság is támogatja. Brüsszel arra szeretne fényt deríteni, vannak-e még olyan húsüzemek, ahol a húskészítményekhez titokban és jogellenesen, ismeretlen eredetű, ellenőrizetlen lóhúst kevernek.
A bizottság emlékeztet, hogy a 2013-ban elvégzett uniós szintű DNS-vizsgálatok a termékek 4,6 százalékában mutattak ki fel nem tüntetett, tisztázatlan forrásból származó lóhúst. "Bár a csalásnak közvetlen egészségi következményei nem voltak, a fogyasztók a botrányt követően egyértelműen azt jelezték, hogy az ellenőrzéseket szigorítani kell" - hangsúlyozza közleményében a bizottság, amely azt is világossá teszi, a tagállamok feladata annak meghatározása, hogy mikor végzik el az újabb vizsgálatokat.
A bizottság abban bízik, hogy a DNS-elemzés tavasszal megtörténik, s július végén már az ellenőrzés eredményét is közzéteheti.
Minden tagállamnak DNS-teszteket kellene végeznie a feldolgozott marhahúsos termékeken március 1-jétől kezdve három hónapig, hogy rábukkanjanak a termékbe kevert lóhús nyomaira, mondta Tonio Borg egészségügyi biztos az EU agrárminisztereinek brüsszeli találkozója után, és javasolta azt is, hogy a random tesztek eredményeiről harminc nap után számoljanak be a tagállamok.
A botrány által leginkább érintett Nagy-Britannia már az ülés előtt arról beszélt, hogy az egész Unióban DNS-teszteket kellene végezni a marhahúson, ezért üdvözölték az egészségügyi biztos javaslatát.
A lóhús-botrány lényege, hogy több EU-s országban a marhahúsként címkézett termékekben különböző mértékben lóhúst találtak. Az ügy rávilágított az EU-n belüli élelmiszer-forgalmazás összetettségére, az utóbbi napok fejleményei után ugyanis szinte felgöngyölíthetetlennek tűnik, hogy ki is verte át a vásárlókat. Több élelmiszerlánc is bevonta marhahúst tartalmazó termékeit: a Tesco, a Findus és az Aldi áruházláncok is kaptak a lóhúsból, állítólag a francia Comigel cégtől, akik a szintén francia Spangherótól rendelték a húst. A szálak ciprusi és holland kereskedőkig vezettek, brit üzemekben is vizsgálódtak, illetve román vágóhidak is belekeveredtek az ügybe, akik azonban azt állítják, hogy nem címkéztek félre – azaz nem nevezték marhahúsnak a lóhúst.
Az EU-s miniszterek találkozóján felvetődött az ötlet, hogy a húsokat származási ország szerint címkézzék, a költségek miatt azonban nagy ellenállás várható a gyártók részéről.