Dr. Naveed Sattar és dr. Jason Gill, a skóciai University of Glasgow szakemberei azt kérik az egészségügyi hatóságoktól, hogy a gyümölcsleveket távolítsák el arról a listáról, mely a naponta öt adagban szükséges zöldségeket és gyümölcsöket sorolja fel. Az irányelvként szereplő listán ugyanis az szerepel, hogy míg például a burgonya étrendi hatását tekintve nem tekinthető zöldségfélének, a napi ötszöri gyümölcs- és zöldségfogyasztás megoldható konzerv- és fagyasztott gyümölcsökkel, valamint gyümölcsvelők és 100 százalékos gyümölcslevek fogyasztásával is.
 
A The Lancet Diabetes & Endocrinology című folyóiratban a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a gyümölcsleveknek e listán való szerepeltetése „valószínűleg a kívánttal éppen ellentétes hatást ér el, mivel azt a tévhitet terjeszti az emberek körében, hogy a gyümölcslé egészséges élelmiszer, ennél fogva nem szükséges olyan felső korlátot szabni a fogyasztásának, ami a kevésbé egészséges élelmiszerek esetében bevett gyakorlat”. Fontosnak tartják, hogy a gyártókat kötelezzék arra, hogy a gyümölcslevek csomagolásán jól láthatóan tüntessék fel, hogy napi 150 milliliternél nagyobb mennyiségben nem javasolt a termék fogyasztása.

Dr. Gill felhívja a figyelmet arra az egyértelmű tévhitre, miszerint „a gyümölcslevek a cukrozott üdítőitalok kevés cukrot tartalmazó alternatívái”. „A gyümölcslé hasonló energia- és cukortartalommal bír, mint más cukrozott üdítőitalok. Például egy közönséges almalé 250 milliliterje 110 kalóriát és 26 gramm cukrot tartalmaz, míg ugyanilyen térfogatú kóla 105 kalóriát és 26,5 gramm cukrot” – magyarázza Sattar professzor. Felhívja a figyelmet azokra a kutatásokra is, melyek szerint a szilárd formában elfogyasztott gyümölcsökkel ellentétben – melyek esetében a nagy mennyiségben történő fogyasztás csökkenti vagy legalábbis nem befolyásolja a cukorbetegség előfordulásának esélyét − a nagy mennyiségű gyümölcsléfogyasztás fokozza a diabétesz kockázatát. „Egy pohár gyümölcslé lényegesen több cukrot tartalmaz, mint egy darab ugyanabból a gyümölcsből. Ráadásul a gyümölcsfogyasztáshoz kapcsolódó egészségi előnyök (pl. a nagy rostbevitel) többnyire nem vagy csak jóval kisebb mértékben érvényesülnek a gyümölcslevek esetében” –teszi hozzá.

Bár a gyümölcslevek kétségtelenül tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat, melyek a cukrozott üdítőitalokban jórészt nem találhatók meg, a gyümölcslevekben lévő tápanyagok mennyisége messze nem elegendő a nagy mennyiségű fogyasztásból eredő egészségi ártalmak ellensúlyozására – hangsúlyozza dr. Gill.
 
Közleményükben egy vizsgálatot idéznek, melyben a résztvevők naponta fél liter tiszta szőlőlevet fogyasztottak 3 hónapon keresztül. Azt találták, hogy annak ellenére, hogy a szőlőlé nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, 3 hónap elteltével fokozódott az inzulinrezisztencia, és nőtt a túlsúlyos felnőttek derékkörfogata. Utalnak egy online felmérésre is, melyben több mint 2000 felnőtt korú résztvevő bevonásával tesztelték, hogy az emberek milyen ismeretekkel rendelkeznek a gyümölcslevek cukortartalmáról. Az eredmények azt jelezték, hogy miközben nincs lényeges különbség a gyümölcslevek és a cukrozott üdítőitalok cukortartalma között, a válaszadók átlagosan 48 százalékkal alábecsülték a gyümölcslevekben lévő cukor mennyiségét, miközben a cukrozott üdítőitalok esetében 12 százalékkal fölébecsülték a tényleges mennyiséget.
 
Sattar professzor véleménye szerint igen megalapozottak azok a közegészségügyi törekvések, melyek valamilyen módon a cukrozott üdítőitalokat veszik célba és adóztatják meg annak érdekében, hogy visszaszorítsák fogyasztásukat. A mostani közlemény szerzői azonban addig nem mennek el, hogy a gyermekek számára teljesen be kellene tiltani a gyümölcslevek fogyasztását – az Egyesült Államokban ugyanis már voltak ezt követelő hangok. Arra azonban mindenképpen szükség van, hogy az egészségügyi döntéshozók a gyümölcsleveket is vegyék figyelembe a cukrozott üdítőitalok okozta egészségi ártalmak csökkentését célzó stratégiák felállításakor.