A biztosítók leggyakrabban akkor tagadják meg a kár megtérítését, ha a károsult nem dokumentálta megfelelően sem a kátyú helyét, sem az őt ért kárt. A FBAMSZ ezért azt javasolja: legyen az autósnál legyen telefon, amellyel fényképezni lehet, mérőszalag, amivel megmutathatja a kátyú méretét, és legyen kéznél tanú. Mindezek hiányában célszerű rendőrt hívni, hogy készüljön hatósági jegyzőkönyv.
 
A biztosító akkor sem fizet, ha a közúton volt abban az időben úthibára figyelmeztető, illetve sebességkorlátozó tábla, amit az autós nem vett figyelembe. Gyakran fordul elő az is, hogy az autós csak észleli a kárt, amikor már késő, hogy azt dokumentálja.

Az autósok védelmét ellátó szervezet szerint gyakori a félreértés a kátyúkárokkal kapcsolatban.
 
Dr. Kovács Kázmér alaptalannak tartja a vélekedést, hogy nem érdemes bírósághoz fordulni, ha a közútkezelő elzárkózik az ügyfél igényének elismerésétől. Az ilyen ügyekben inkább az jelent problémát, hogy a károk többsége viszonylag alacsonyabb összegű, és például egy 70-80 ezer forintos kár miatt nem biztos, hogy valaki végigcsinálja a bírósági procedúrát. Nehéz az ilyenre ügyvédet találni, hosszadalmas az eljárás, alacsony a megítélt perköltség, így végül a leves drágább mint a hús. Ez pedig az út kezelőjét abban teszi érdekeltté, hogy olyan káreseteket is vitasson, amelyekről maga is tudja, hogy azokat bíróságon elveszítené – fejtette ki lapunknak az Autóklub jogi bizottságának vezetője.
 
A szakember azt tanácsolja, hogy akit érdeksérelem ér, ne adja fel, vigye végig az ügyét. Kovács Kázmér cáfolja, hogy a kisebb, például kátyú-ügyekre nem, illetve csak igen szűk körben köthető biztosítás.
 
Közismert, hogy a casco-t jelentősebb károk fedezetére találták ki, és mivel a kátyúkár legtöbbször nem éri el az önrész mértékét, ez a biztosítás ilyen esetekben gyakorlatilag nem használható ki. Idén januártól egy piaci szereplő (a KÖBE) bevezetett ugyan egy kifejezetten gumiabroncsra és kátyúkárra vonatkozó biztosítást, ám ezt jelenleg kiegészítő biztosításként kínálja azon ügyfeleinek, akik nála kötöttek kötelezőt - vagyis a legtöbb autós ezt a szolgáltatást nem tudja igénybe venni.

A megoldás az úgynevezett jogvédelmi biztosítás. Azért érdemes kötni – magyarázza az Autóklub jogásza -, mert az egyedüli olyan lehetőség, amikor a károsult alacsony összegű kár esetén is szakszerű képviseletet kap. Ily módon megakadályozható, hogy az útkezelő cég csak azért bírósági útra terelje a kisebb összegű ügyeket – ami a kátyúkároknál mindennapos gyakorlat –, hogy az ügyfél meggondolja magát és elálljon követelésétől.
 
A jogvédelmi biztosítás nyújtotta védelem kiterjed az ügyvédi jogi képviselet díján túl az esetleg felmerülő szakértői díjakra és a perköltségekre ugyanúgy, mint az esetleg elvesztett per miatt az ellenfélnek térítendő perköltségre is. Az ügyfelek többnyire magánszemélyek, akik kiszolgáltatottnak érzik magukat nagyobb céggel vagy hatósággal szemben. A jogvédelmi biztosítás egyik alapgondolata épp az, hogy ezt a kiszolgáltatottságot, egyenlőtlenséget megszüntesse, így vitás kérdésekben egyenlő esélyeket biztosítson mindkét félnek.
 
Felmérések szerint a jogvédelmi biztosításra sokan még egyfajta luxusként tekintenek Magyarországon. A magyar háztartások 1–1,5%-a rendelkezik ilyen típusú jogvédelemmel, Nyugat-Európában viszont a családok 70–80 százalékának van jogvédelmi biztosítása.