Hogyan kerül egy ügy az ombudsman elé?
 
A panaszos kezdeményezésére vagy hivatalból. Valamilyen visszásság, probléma esetén valaki úgy véli, a jogrendszer hátrányos helyzetbe hozta, a hivatal nem megfelelően bánt vele. Elégedetlen az eljárás módjával, a hangnemmel, vagy a határidő meg nem tartásából származott kára, problémája. Fontos azonban tudni, hogy az ombudsman nem kötelező döntéseket hoz, hanem ajánlásokat fogalmaz meg és jogerős bírósági ítélet után nincs hatásköre. Bírósággal kapcsolatos kifogás esetén a hivatal szerint releváns panaszokat – kivételes esetben – megküldjük a Legfelsőbb Bíróság elnökének, aki saját hatáskörben eljárhat - de ez elvétve fordul elő.
 
Mi is indíthatunk hivatalból, különféle, a sajtóból, az Internetből szerzett információk alapján vizsgálatot, ha úgy látjuk, hogy fennállnak ennek a hatásköri vagy egyéb feltételei. Példa erre a legutóbb nagy port felvert ügy a kiskorúak elzárásáról. A hivatal jelezte, hogy a jogszabály-módosítás ellentétes a magyar és a nemzetközi jog alapelveivel, szembe megy a több évtizedes európai fejlődéssel. A jelenlegi büntetőpolitika a fiatalkorúak kímélete, nevelése helyett előtérbe helyezi a szabadságvesztést. A jogalkotók visszadobták a labdát, az ügy jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van.
 
Ön kezdeményezhet jogszabály-módosítást?
 
Igen, sok esetben volt hatása a hivatal közbenjárásának. Ha mégsem, fordulhatunk az Alkotmánybírósághoz. A legfontosabb a nyilvánosság, hogy a polgárok lássák, érdemes kiállni az érdekeikért. Ilyen eset volt például a guberálás tiltása Kaposváron. Nyilvánvalóan abszurd, hogy megbüntessenek valakit azért, mert a kukába nyúlt…
 
Van olyan eset, amelyet saját sikerének tart?
 
Igen, van, nem is kevés. Néhány éve sokat foglalkoztunk a tüntetések, gyülekezések rendőri kezelésével és nagyon sok olyan állásfoglalásunk volt, ami végül átment a gyakorlatba. Használják, hivatkoznak rá, oktatási anyagokba került. Van persze kudarc is, de hosszú távon látszanak elmozdulások. Egyre többször tapasztalható, hogy megváltozott például a biztosítók gyakorlata az árvizek utáni kártalanítások esetén.
 
Tekinthető egyfajta előjognak, hogy a hatóságok kénytelenek az ombudsmant partnernek tekinteni? A hivatal önmagában a nyomásgyakorlás eszköze?
 
Való igaz: ha egy központi szerv érdeklődik, gyorsabban lépnek, mintha csak az állampolgár kezdeményez. A hivatal könnyebben utánanézhet ügyeknek, betekinthet iratokba, kikényszerítheti a határidők betartását. A hatóság kénytelen válaszolni, jogi álláspontot kifejteni, amit az ombudsman véleményez. Tudják ugyan, hogy ez nem jogerős ítélet, Magyarországon egyébként sincs precedensjog, de a nyilvánosság ereje hosszú távon kellemetlenebb lehet, mint a bíróság döntése.
 
Mi ingerli leginkább az embereket?
 
A válság hatására Európa egészében előtérbe kerültek a gazdasági, a szociális témák, az adó- és pénzügyek. Itthon visszatérő téma az energiaszolgáltatás, a védett fogyasztók ügye, a közlekedés, a BKV, a pótdíjak mértéke, a gépkocsi regisztráció, a parkolás….véget nem érő a sor. Amikor idekerültem a hivatalba, nem értettem, miért foglalkozik külön ember a parkolási ügyekkel. Ma már tudom.
 
A polgárok mindennapjaival kapcsolatos, feszültségre okot adó témáknak döntő része hozzánk kerül. Évről évre ezerrel is több a panasz, ami jelentős növekedésnek mondható.