E tekintetben nem túl jó híreket tett közzé a KSH március elsején. Az adatok szerint 2010-ben 5,2%-kal, az utolsó negyedévben gyorsuló ütemben 7,8 százalékkal csökkentek a beruházások Magyarországon. Közérthetőbb számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy tavaly a vállalkozások és az állam a jövőt megalapozó fejlesztésekre összességében 252 milliárd forinttal költött kevesebbet, mint 2009-ben, ráadásul ez a szám csalóka, hisz az infláció miatt a reálértelemben vett visszaesés még a kimutatott értéknél is jelentősen nagyobb. Mit jelent ez? A beruházás egyik oldalról ugyan kiadás, a másik oldalról viszont kereslet, mely munkahelyeket jelent. Az itt jelentkező megtakarítás egyenlege tehát koránt sem örvendetes, hisz a hiányzó kereslet munkahelyek megszűnését eredményezi. Ráadásul, különösképp a termelő szektorban, egy gépfejlesztés, vagy energetikai hatékonyságnövelő beruházás ideig óráig halasztható ugyan, de ha a külföldi versenytársak nem tesznek szintén így, a hazai cégek a magasan ragadt önköltség miatt szép lassan lemaradnak a versenyben, mely újabb munkahelyek megszűnésével fenyeget.

A statisztikában megjelenített 19 nemzetgazdasági ágból 11-ben csökkenés volt tapasztalható. A volumenét tekintve 3 legnagyobb ágazat közül, mely az összes beruházás mintegy 55 százalékáért felelős csak a feldolgozóipar volt képes növekedni (109,2%) elsősorban a beinduló nagy autóipari beruházásoknak (Mercedes, Audi) és a német export húzóhatásának köszönhetően. A szállítás (87,5%) és az ingatlanszektor (82,9%) ugyanakkor jelentősen megszenvedte, hogy korábbi évekre jellemző nagy autópálya-építési, útfelújítási, lakásépítési projektek kifutóban vannak. Látványos növekedésre elsősorban néhány, jellemzően állami - Európai Uniós finanszírozású ágazat volt képes. Az oktatás 155%-os növekedése mögött a nagyszabású iskola-felújítási, intézmény-összevonási programok, a 122 százalékkal növekvő művészet, szórakoztatás ágazatban pedig a Pécsi Kulturális Főváros illetve az EU soros elnökséggel járó beruházások állnak. Kérdés persze, hogy ez utóbbiak mennyiben járulnak hozzá az ország hosszú távú versenyképességének fenntartásához.

Érdekes megvizsgálni, hogy az egyes szektorokat jelentősen sújtó válságadónak láthatók-e beruházás visszafogásra utaló hatásai. Kijelenthető, hogy a három érintett területből kettő esetében a hatás egyértelműnek tűnik, hisz az egész éves átlagos beruházási aktivitáshoz képest az utolsó (tehát extra adóval már terhelt) negyedévben a pénzügyi szektorban a teljesítmény 104,4%-ról 95,5 százalékra, az energetikai szektorban 102,8%-ról 90,3 százalékra zuhant. Csak remélni lehet, hogy ez egyszeri reakció, nem hosszú távú stratégia, különben a már teljes egészében érintett 2011-es évben sokkal komolyabb csökkenésre lehet felkészülni. A távközlési szektor e tekintetben a kivétel, mely erősíti a szabályt. Az itt tapasztalható rendkívül gyors technológiai fejlődés és kiélezett verseny miatt az érdemi beruházás csökkenés – egyelőre – felvállalhatatlan eszköznek tűnik.