Addig az időpontig nem szankcionálja az adóhatóság az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépek használatát. (Az adóhatóság a március 19-én még folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat március 20-án lezárja, azt követően a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal veszi át ezt a feladatot.)
 
A jellemzően a nagy kereskedelmi láncok által használt, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket december 31-ig lehet üzemeltetni. Utóbbi vállalkozások a második félévben úgy teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket, hogy elektronikus úton elküldik az elektronikus naplófájlokat a NAV-nak.
 
A rendelet szerint a pénztárgépeket úgynevezett adóügyi ellenőrző egységgel (AEE) kell felszerelni. Az AEE rögzíti és a rendeletben meghatározott szabályok szerint továbbítja a pénztárgépen keletkező adatokat a NAV felé. Az AEE-t a pénztárgép burkolatán belül kell elhelyezni. Az ellenőrző egységnek minden magyar mobilszolgáltató hálózatára fel kell tudni kapcsolódni, és alkalmasnak kell lennie legalább egymillió kiadott bizonylat adatainak tárolására. Az AEE folyamatosan rögzíti majd a pénztárgépen zajló eseményeket, nemcsak a bizonylatok kiállítását, hanem például a ki- és bekapcsolásokat és az áramszünetet is.
 
A pénztárgépek összeköttetése a NAV rendszerével nem azt jelenti, hogy a gépek az összes információt közlik az adóhatósággal. Az AEE csak akkor küld jelentést, ha arra a NAV szervere utasítást ad. A kereskedők nem fogják tudni, hogy mikor küldött információt a pénztárgép.
 
Az adóhatóság várakozásai szerint a pénztárgépekről beérkezett adatoknak az ellenőrzéshez, illetve az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz való felhasználása számos lehetőséget rejt magában, amellyel eredményesebben lehet fellépni a költségvetést károsító adózókkal szemben. A beérkező adatok részletesen jellemzik a kereskedők tevékenységét, az egyes eladott tételek számát, értékét, a vásárlások időpontját (kereskedelmi adatok), továbbá a pénztárgép üzemeltetésére vonatkozó információkat is (technikai adatok) tartalmazzák.
 
A kereskedelmi és technikai adatok rendszerezésével, elemzésével, időbeli összehasonlításával visszaélési sémák fedezhetők fel, kimutathatóvá válnak a legális üzletmenettől látványosan eltérő tételmozgások, illetve a gyanús használatra vonatkozó jelek. Látni lehet például a forgalom időbeni dinamikáját, feltűnő lesz, ha az esti zárás előtt látványosan megnő a rögzített vásárlások száma. Az is gyanús lehet az adóhatóságnak, ha a pénztárgép napi nyitása és zárása között eltelt idő kevesebb, mint az átlagos nyitvatartási idő.
 
Feltűnő lesz, ha jelentősen lecsökken a pénztárgép teljesítménye, ha hosszabb ideig irreálisan alacsony az átlagos vásárlási érték az adott tevékenységhez viszonyítva. Sőt, még az is gyanús lesz a NAV-nak, ha a pénztárgépek óránkénti átlagos bevétele túl alacsony ahhoz, hogy gazdasági racionalitása legyen az alkalmazásuknak.
 
Ellenőrzésre adhat okot az is, ha túlzottan sok a sztornó számla, a visszáru, az engedmény, vagy sűrűn előfordul áramszünet, illetve gyakran rossz a térerő, s emiatt jelentős a kimaradt tételek száma. Számíthatnak a revizorok megjelenésére azok az üzletek is, amelyeknek a pénztárgépei nem szolgáltatnak adatot vagy be sem jelentkeztek, illetve ha gyakoriak az adatok sértetlenségét bizonyító ellenőrző (hash) kódok hibái.
 
Könnyebben ki lehet szűrni a jövőben a be nem jelentett telephelyeket úgy, hogy összeveti az adóhatóság a szervizek által bejelentett üzemeltetési helyeket és az adózó által bejelentett telephelyeket. A NAV várakozásai szerint még a feketefoglalkoztatás felderítésében is hatékony eszköz lesz a pénztárgépek összeköttetése az adóhatósággal. Gyanús lesz, ha az egyidejűleg működő pénztárgépek és a 08-as bevalláson szereplő foglalkoztatottak száma között jelentős lesz az eltérés.