A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a bankok, biztosítók, pénzügyi vállalkozások, befektetési szolgáltatók között – a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban– létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek (pénzügyi fogyasztói jogviták) bírósági eljáráson kívüli rendezése. A PBT elsősorban egyezség létrehozását kísérli meg a felek között. Ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
 
A PBT-hez beérkezett kérelmek 45 százaléka bankokat, 30 százaléka biztosítókat érintett, 25 százalék pedig megoszlott a többi szolgáltató típus között. A bankok esetében most a végtörlesztés a "sláger", a PBT azonban csak a teljesítéssel kapcsolatban felmerülő problémákkal tud foglalkozni - hívta fel a figyelmet Nadrai Géza -, azzal nem, ha valaki megígérte, de nem nyújt hitelt.
 
A biztosítókkal kapcsolatos ügyek többek között arra világítottak rá, hogy az ügyfelek nem ismerik kellőképpen az unit-linked termékeket. A takarékszövetkezetek körében alig került sor ilyen eljárásokra, aminek magyarázata az lehet, hogy az ügyfelek ismerete személyes panaszkezelést tesz lehetővé, azon ügyekben, amelyek mégis a PBT elé kerülnek, a takarékszövetkezetek együttműködők, amit az általános alávetési nyilatkozatok száma is mutat.
 
A pénzügyi vállalkozásokat érintő ügyek elsősorban a gépkocsi-finanszírozásból és követelésvásárlásból erednek, e cégek a PBT szerint általában együttműködő magatartást tanúsítanak. A magánnyugdíjpénztárak esetében a reálhozamok mértékét vitatták a fogyasztók, ezeket a kérelmeket azonban hatáskör hiányában el kellett utasítaniuk, az ügyfelek bíróság előtt érvényesíthetik igényeiket.
 
A legtöbb kérelem Budapestről és Pest megyéből érkezett, a legkevesebb pedig Vas megyéből. Bár korábban felmerült azon aggály, hogy a szervezet túlságosan Budapest központú lesz, ez az aggodalom túlzónak bizonyult, a közel 70 százalékos arány azt mutatja, hogy a vidéki pénzügyi fogyasztók akarnak és tudnak is élni a pénzügyi békéltetés előnyeivel.
 
Nadrai Géza elmondta: a tapasztalat az, hogy azok a szolgáltatók, amelyek elfogadják az alávetést, könnyebben szót értenek az ügyfelekkel is. A PBT elnöke arra számít, hogy az idén még több pénzügyi szolgáltató aláveti magát a testület döntésének; 2011 végéig 69 általános alávetési nyilatkozatot tettek.
 
Az alávetésnek elsősorban a fogyasztó szempontjából van jelentősége; a pénzügyi szolgáltató ezzel azt üzeni, hogy partnernek tekinti az ügyfelet, ha pedig vita merül fel közöttük, lehetővé teszi, hogy az igazságszolgáltatás lassabb és költségesebb útja helyett gyorsan és ingyenesen megoldást találjon egy pártatlan fórum előtt - hangsúlyozta Nadrai Géza, hozzátéve: vannak, akik nem tesznek alávetést, de az egyedi ügyekben egyezségre hajlamosak.
 
Az alávetés nem kötelező, de az együttműködés a PBT-vel igen, így például a szolgáltatónak meg kell jelennie a meghallgatásokon. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2011-ben a PBT indítványára összesen 26 millió forint bírságot szabott ki az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt, ebből 11 millió forintot három ügy kapcsán a CIB Bankra. A PBT a megbírságolt szolgáltatók nevét és a bírság összegét közzéteszi honlapján.
 
A kötelezést tartalmazó határozat azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltató valamely okból nem tudott egyezséget kötni a kérelmezővel, de alávetési nyilatkozatával vállalta, hogy elfogadja a PBT döntését.
 
A 2011. évi teljes beszámoló letölthető itt!
 
A tanácsadó irodahálózatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) anyagi és szakmai támogatásával – a bírságbevételeinek hasznosítására kiírt pályázata révén – a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME), az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) és az Indra Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesületének konzorciuma működteti.