„Ebben az áruházban semmit sem lehet megtalálni” – mondja egy türelmetlen úr az egyik felügyelőnek a népszerű budapesti hipermarketben, amelyben fogyasztóvédelmi ellenőrzés zajlott. – Az ellenőrzés két fogyasztói panasz nyomán indult, ám a Szentendrei út melletti hipermarketre tulajdonképpen véletlenszerűen esett a választás – tudtuk meg Selmeci Zsuzsannától, a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének osztályvezetőjétől.
 
A felügyelőség január óta végzi a hipermarketekkel kapcsolatos ellenőrzést, melynek a végén kiértékelik, összesítik a hibákat. Az ellenőrzések alatt vizsgálják a termékek „árfeltüntetését”, a jótállás-szavatossággal kapcsolatos panaszokat, s tüzetesen átnézik a vásárlók könyvét.

Az egyik leggyakoribb probléma – derült ki a felügyelőkkel való ellenőrzés alatt –, az akciós termékeknél fordul elő, például a duplán hirdetett áruknál. Ha ugyanis egy polcon kedvező áron hirdetnek egy csomagban két fogkefét és az egyik grátisz, akkor is meg kell lennie a terméknek egymagában, illetőleg a „szimpla” besorolású, olcsó áruknak is helye van a polcokon! Az árakat csak így lehet tisztességesen összehasonlítani. Gyakori az áruházakban a vásárlók megtévesztése, amire a hibás árfeltüntetés nyújtja az egyik legjobb példát.
 
A mai napig sokan csalogatják be kedvező árakkal a fogyasztót az üzletbe, hogy aztán a vásárlás során derüljön ki a magasabb összeg. Sokan pedig egyszerűen nem szólnak, vagy nem veszik észre a hibát. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) adatai alapján, 2010-ben – az összes vizsgált üzlet közül – azoknak a boltoknak több mint fele élelmiszerüzlet volt, amelyekben hibásan tüntették fel a tarifát. Ha az árun két árat találunk, nem árt tudnunk, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény mellett a fogyasztóvédelmi törvény is kimondja: ha egy kereskedő, vagy szolgáltató egy időben két árat alkalmaz, akkor a fogyasztónak jogában áll azt az olcsóbb (vagy legolcsóbb) feltüntetett áron megkapni.
 
Az ellenőrök egy áruházban több órát is eltöltenek az akciók során, amíg minden osztályt alaposan górcső alá nem vesznek. – Az élelmiszer-részlegen azonban hosszabban időzünk, hiszen a legtöbb panasz itt fordul elő, mondhatni, az élelmiszer a legrizikósabb – említi Béky Zoltán, a felügyelőség osztályvezetője. A vákuumcsomagolt termékeknél is gyakoriak a kedvező ajánlatok. Ha a vásárló ilyen akciós terméket szeretne látni az asztalán, nem árt, ha figyel arra, hogy ezeknél a termékeknél a súly és a minőségmegőrzésnél az eredeti adatok szerepeljenek. Ezeken a termékeken számos esetben előfordult, hogy két címke szerepel a csomagoláson.
 
Gyakran előfordulnak vevőszolgálatokkal kapcsolatos panaszok is, mivel az áruházak ezen a területen gyakran képzetlen munkaerőt alkalmaznak, így azok pontos válaszokat sem mindig tudnak adni a felmerülő kérdésekre. „Nagyon változó, hogy melyik áruházzal mi a gond” – mondják a felügyelőség munkatársai.

Az ellenőrző szervek vizsgálnak és büntetnek, ám, hogy milyen árat fizet a „kereskedelmi egység” a véletlen, vagy valós hibákért, nagyon változó. – Sok tényezőtől függ, hogy egy-egy üzletnél mekkora a büntetési tétel. A fizetendő díj mértéke függ az adott vállalkozás nettó árbevételétől, a panaszok számától, attól, hogy az üzlet ismételte-e – és ha igen hányszor – a lefülelt hibát, és az járt-e fogyasztói megkárosítással – részletezi. Az sem mellékes, hogy a hiba vagy panasz hány produktumot érintett. A kis-és közepes vállalkozások jellemzően kisebb bírságokat kapnak, ám a TESCO tavaly másfél milliós bírságot kapott lejárt szavatosságú termékek miatt. A kiszabott bírság után az üzlet megfellebbezheti a büntetés díját.
 
A fogyasztóvédelem jellemzően a megtévesztő kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos panaszokat vizsgálja, míg az MgSzH, vagy az ÁNTSZ munkatársai az élelmiszerekkel kapcsolatos előírásokat, a szavatosságot, a higiéniát, vagy épp a különösen romlandó ételek tárolását, a készítmények elkülönítését.
 
A vizsgálatok során ezúttal nem találtak hibát a revizorok, ám még számos üzlet van soron és messze még az ellenőrzés sorozat vége.

2011 novemberében több mint 345 milliós bírságot szabott ki a MgSzH az Auchanra, a Reálra, a Rossmannra, az Aldira, és a TESCO-ra is, a beszállítókkal kapcsolatos üzleti magatartásuk miatt.

2010. július 1. és november 30. között 229 millió forint bírságot szabott ki a MgSzH, és a VPOP a Penny, a Lidl, a Tesco, a Cora, az Auchan és az Aldi áruházakra. Az ellenőrzések során 161 tonna kockázatosnak ítélt élelmiszert vontak ki a forgalomból.

2010 októberében a Lidl-nek 155 millió, a Penny Marketnek 109 millió forint bírságot kellett kifizetnie tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt. A Lidl úgynevezett fix bónuszt követelt a beszállítóktól, valamint a 30 napon túli fizetés is problémát okozott.

2011 augusztusában Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 30 millió forint bírságot szabott ki az Auchanra. A hipermarket reklámkiadványában „Auchan Hungarikum” szlogennel olyan termékek jelentek meg, amelyek nem tartoznak a hungarikumok körébe.

2011 júniusában a Lidl tízmilliós bírságot kapott, mivel a GVH szerint tisztességtelenül járt el, amikor a „6 éve a legjobb árak”, illetve a „2011-ben is a legjobb árakkal várjuk Önöket!”- szlogeneket alkalmazta akciós újságjaiban, amelyek megtévesztették a fogyasztókat.

2011 szeptemberében a TESCO-t a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság bírságolta, csaknem kilencezer kifogásolt minőségű termék miatt.