Magyarországon jelenleg mintegy 42 ezer értékesítési ponton lehet dohányterméket vásárolni. Ezek forgalma nem egyenletes, mivel közülük 19 ezer üzlet bonyolítja a teljes dohányforgalom 90 százalékát, ezen belül a teljes dohányforgalom 50 százaléka pedig az úgynevezett kis boltokban, vagyis vegyes élelmiszerüzletekben zajlik – áll a GfK Hungária legfrissebb, a tervezett „trafiktörvény” hatásait elemző vizsgálatában.
 
Az új jogszabály a dohánytermékek forgalmazását országosan 6240 üzletre korlátozná a korábbi 42 ezerrel szemben. A tervezett intézkedés így a dohányértékesítési rendszer teljes átalakulását vonná magával. Mivel a kis élelmiszerboltok száma évek óta csökken, nem reális elképzelés az, hogy a piacképes eltartani újonnan létrejövő dohányboltokat.

Felmerül azonban a meglévő kisboltok átalakításának lehetősége. A kisboltok többségének jelenleg sem éri meg kizárólag cigarettát árusítani, ma is elsősorban azért tartanak dohányterméket, mert azok jelentős forgalmat generálnak, illetve növelik az egyéb termékek forgalmát. Az egyes üzletek teljes forgalmát nézve a vegyes élelmiszerüzletek esetében nem ritkán a forgalom 30 százaléka származik cigaretta értékesítéséből. Ha ezen üzletek forgalmából kiesik a dohánytermékek forgalma, működésük veszteségessé válhat és várhatóan vagy bezárnak, vagy egyre szélesebb termékkört fognak „szürkén” beszerezni.
 
A GfK Hungária elméleti modelljének kalkulációi szerint – figyelembe véve a koncessziós díjat, a beruházás, induló árukészlet és a működés költségeit – a jelenleg érvényes szabályozási és piaci viszonyok között nem lehetséges a kizárólag dohányipari termékeket árusító boltok gazdaságos működtetése. A trafiktörvény bevezetésének következményeként ráadásul egyértelműen romlik a fogyasztók ellátásának és a kínált termékválasztéknak a színvonala.
 
A GfK Hungária számításai szerint az országosan összesen 19 ezer megszűnő értékesítési helyből (vegyes élelmiszerüzletek, újságos, benzinkút, stb.) várhatóan a legnagyobb arányt a független, legkisebb alapterületű boltok adják majd. Mintegy 2500-3500 kisbolt kerülhet bezárásra, ami átlagosan 2 fő alkalmazottal számolva minimum 5-10.000 munkahely megszűnését jelenti.
 
A dohánytermékek forgalmazásának megszűnésében érintettek még olyan kereskedelmi csatornák is, mint az alapvetően újságot árusító üzletek, vagy a benzinkutak, vendéglátóhelyek. A GfK Hungária számításai szerint ez összességében további 2000 fő elbocsátásával járhat.
 
A trafikörvénynek megfelelő üzletek nem feltétlenül lesznek újonnan nyitott üzletek, a számítások szerint országszerte ezres nagyságrendben fognak jelenleg vegyes élelmiszerüzletek trafikká átalakulni. A szabályozás jelenlegi formájában tehát nemhogy nem hoz létre jelentős számú munkahelyet – hiszen itt a jelenlegi üzletek átalakulásáról van szó –, de a logisztikában, raktározásban dolgozókkal együtt összesen akár 10.000-15.000 munkahely megszűnéséhez vezet a dohány kiskereskedelem tervezett állami monopóliuma.
 
Az elérhető hivatalos adatok alapján az állami költségvetésnek 2011-ben mintegy 380 milliárd forint bevétele származott a dohánytermékek jövedéki adójából és áfájából. A 2012-es törvényi változások miatt idén már mintegy 10-15 milliárd forintos adóbevétel kiesésével lehet számolni, míg a dohány kiskereskedelem koncessziós rendszerének tervezett bevezetésével járó intézkedések 2013-ban összességében mintegy 30 milliárd forint bevételkiesést okoznak.