Az üzletek ugyanakkor egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy csökkentsék a hulladék mennyiségét, leginkább optimalizálni próbálják a készleteket, folyamatosan pörgetve azt az árukészletet, amit a polcokon tartanak.
 
Ismét fellángolt vita a fogyasztói társadalom egyik kényes kérdésével, az élelmiszer-hulladékokkal kapcsolatban. A brit sajtó az elmúlt napokban kiemelten foglalkozott azzal, hogy a szigetország parlamentje is vizsgálta az áruházak működését, sőt, a vizsgálat során még a Tesco egyik vezető munkatársát - az élelmiszerek beszerzéséért felelős Matt Simistert - is meghallgatták.
 
Az áruházláncnál Nagy-Britanniában 30 ezer tonna élelmiszer végezte hulladékként az év első felében, leginkább a szavatossági idő lejárta miatt. Az igazgató szerint azonban a vásárlók (is) felelősek a rengeteg hulladék miatt, ugyanis mindenki a legszebb, legfrissebb zöldségeket, gyümölcsöket keresi, ezért sok termék a polcokon marad.
 
Érdekes, hogy Simister - a Daily Mail című lap beszámolója szerint - azt is elmondta, hogy a nem túl előnyös külalakú élelmiszerek egy részét Kelet-Európába szállítják: itt ugyanis a vásárlók inkább a pénztárcájuk vastagsága alapján vásárolnak, nem fontos nekik annyira az élelmiszerek kinézete. Azt ugyanakkor elismerte, hogy többet kell tenniük az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében, például különféle akciókkal kell meggyőzniük a vevőket arról, hogy a "csúnyább" termékek is ugyanolyan finomak.
 
Mi is pazarlunk
 
Az ehető, ám kidobott élelmiszer először is sok pénzébe kerül ma családoknak. Egy kilogramm élelmiszer átlagos ára 500 forint, így úgy is számolhatunk, hogy évente minden magyar család 50 ezer forintot dob a kukába.
 
A boltokban sem jobb a helyzet, sőt, a számok még riasztóbbak. A polcokon található élelmiszerek jelentős hányada, éves szinten közel 4 ezer tonna hulladékként kerül továbbhasznosításra, elsősorban a fogyasztási idő lejártával. Az áruházak által "termelt" élelmiszerhulladék elviekben nem értékesíthető tovább (tehát optimális esetben nem találkozhatnánk lejárt szavatosságú termékekkel a polcokon), a begyűjtés után pedig alternatív energiát, azaz biogázt állítanak elő belőle.
 
A háztartásokban nehezebb gyűjteni
 
A családoknak ugyanakkor nehezebb dolguk van, ha újra szeretnék hasznosítani fel nem használt élelmiszer-készleteiket. Arra minden bizonnyal még várnunk kell, hogy a szelektív hulladékgyűjtők között találkozhassunk élelmiszeres konténerrel is, így marad a tudatos vásárlás, tárolás. Gondolkodjunk előre, milyen étkezések lesznek, hány ember fog enni. Nézzünk körül a kamrában és a hűtőben, hogy a szükséges alapanyagok közül mi van otthon. Ennek alapján készítsük el a bevásárló listát.
 
A listával a kezünkben menjünk a boltba, de attól lehetőleg ne térjünk el. Gyorsan romló élelmiszereknél kerüljük az "Egyet fizet, kettő kap" akciókat, mert könnyen lehet, hogy semmit nem spórolunk, ha a megvett termékek egy részét végül ki kell dobnunk. Fontos, hogy ne éhesen vásároljunk, mert akkor hajlamosak vagyunk a szükségesnél több élelmiszert a kosarunkba tenni. A csomagolt készételek helyett a friss élelmiszereket válasszuk, mert akkor a csomagolást is megspórolhatjuk. Nem árt ellenőrizni a lejárati időt, mert ha az túl rövid, nem biztos, hogy az adott élelmiszer elfogy.
 
Rendkívül fontos, hogy a hazavitt élelmiszert megfelelően tároljuk, mert különben gyorsan megromlik és mehet is a szemétbe. Amiről tudjuk, hogy nem fogy el, fagyasszuk le, mert a hűtőgép megvédi az élelmiszereket a kidobástól. Főzés előtt vizsgáljuk át a hűtőt és mindig azokat az alapanyagokat használjuk, amelyek lejárata közel van. Az sem baj, ha az élelmiszer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még éppen jó, a megbarnult gyümölcsökből remek turmix készíthető.