Kitekintő
Ünnepi menü Békésben: üdetea, szilvapálinka és birkapörkölt
2013. december 27.,
Szabó Zoltán Attila
Ünnepek idején mindig kardinális kérdés: hová menjünk lazulni, feltöltődni, szilveszterezni. Van egy tippünk! Érdemes Békés megyébe látogatni, a Kőrösökhöz. Gyomaendrődre, Dévaványára, Nagylaposra. Egy olyan vidékre, ahol őrzik, de nem zárják el a kincseket, ahol büszkék a tradíciókra, de nem igyekeznek megállítani az időt, s haladnak a korral.
Ahol kortyolhatunk szilvapálinkát, planta teát vagy a cigánymeggylevélből, mentából, bodzavirágból és pipacsvirágból készített ún. üdeteát. Aki pedig megéhezik, ki ne hagyja a helyi birkapörköltet, netán a Mangalica pofát almával és lilatönkű pereszkével!
Gyomaendrőd kulturális- és ökoturisztikai központ, a közeli Dévaványával és Nagylapossal egyetemben a gasztronómia fellegvára. A lilatönkű pereszke és az őzlábgomba birodalma. A Kner-család egykori bázisa. Ahol télen a város szökőkútjának betonmedrét nemes egyszerűséggel adventi koszorúvá alakítják át…
Kner nyomdája
Gyomaendrődön a helyi TDM szervezet (ejtsd: Gyüsz-Te) égisze alatt összetartó, a városért, a környékért tenni akaró és tenni képes(!) lokálpatrióták láttak munkához, aminek máris megvan az eredménye. Egy rendezett település várja a turistákat a Hármas-Kőrös mentén. Gyomaendrőd 1982-ben született, amikor – lám, egy újabb példa az összefogásra – Gyoma és Endrőd egyesült. A település egyszeriben 16 és félezer lakost számlált. 1989-ben városi rangot kapott. A két városrész históriája azért is érdekes, mivel – idézve a Tények Könyvét – „míg a török után a később jobban polgárosodott Gyomát a reformátusok, az agrártelepüléssé fejlődő forradalmas Endrődöt felvidéki szlovákok és csabai magyar ajkú telepesek népesítik be.” A történelemkönyvek arról sem feledkeznek el, hogy Kner Izidor 1882-ben nyitotta itt hírneves nyomdáját.
Gyomán érdemes ellátogatni a tájházba. Mesebeli birodalom. Az 1862-ben épült ház tornácának faoszlopait anno, a Kőrösön úsztatták le Erdélyből. Hunya István endrődi nagygazda építtette. Homlokzata vakolathímes, évszámos oromzattal, övpárkánnyal, téglaoszlopos tornáccal bír. Úgynevezett sorompós ház; az előterében levő sorompószerű léckerítésről kapta nevét. Berendezése a XIX. század végi paraszti életet mutatja be. A szomszédban jutott (férő)hely a helytörténeti gyűjtésnek: Tímár Máté költő, író emlékszobájának, Kunkovács László fotóművész etnofotó-tárlatának, a régészeti kiállításnak, a csizmadiamesterség bemutatójának.
Dévaványa, túzokrezervátum
Innen nincs messze az a vadregényes táj, ahol – főként a Gyomáról Dévaványa felé vezető úton – sasok, egerészölyvek repülnek, kémlelik a zsákmányt, s ahol a róka még az autóút szélére is kimerészkedik, valahogy úgy, mint egy kíváncsi rendőrkopó. Dévaványa kihagyhatatlan élmény. A XVI. század elejére már a térség egyik legjelentősebb települése. Egy 1528-ban kiadott, hazánk településeit ábrázoló térképen Wama névalakkal találjuk meg. A török uralom idején khász birtok volt, lakosai a török császár jobbágyainak számítottak. 1618-ban már mezővárosként szerepel a dokumentumokban. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt.
Az 1848-’49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa Heves megye székhelye lett. 1871-ben lefokozták nagyközséggé. De a fejlődést ez a változás nemhogy nem gátolta, valamelyest még serkentette is. Az 1920-as évekre Dévaványából polgári központ vált szállodával, kávéházzal, népkönyvtárral, téglagyárral, állandó mozival, ideiglenes színházzal. Napjainkban a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekvő városka gyógynövényekkel teli ősgyepe mellett főképp az 1975-ben létrehozott, európai hírű túzokrezervátumáról ismert. No és mókás nevű korcsmáiról: a Kéktevéről, a Csúzlisról.
Sziki sóvirágok, lesőharcsák
Gyoma határában ideális túraútvonalakat, festői holtágakat, vadászterületeket, üdülőövezeteket találni. A modern kor és a hagyomány együttélésére kitűnő példa, hogy a gát tetején húzódó úton olykor a terepjáró, olykor a lovas szekér, olykor a paripáján büszkén feszítő lovas vágtat keresztül. A kertvárosi házsorokat szemlélve a szokottnál több a megújuló energiát használó, napelemes épület.
A Hármas-Kőrös vidéke ökoturisztikai paradicsom a javából. Oláh Rita túravezető szerint 16 holtágat lehet összeszámolni. Ősszel sziki sóvirágok lepik el a területet. A lágy szárú növények közül a védett réti iszalag a favorit, a másik feltűnő szépség a sárga virágú mocsári nőszirom, melyet kard alakú levelei tesznek egyedivé. A területen többféle békafaj él, így a vöröshasú unka, a kecskebéka, a tavi béka. Mocsári teknősből, vízisíklóból, vidrából, halakból, lesőharcsából sincs hiány. Az ártéri erdőben a fokozottan védett fekete gólya fészkel, amely ritkán kerül a túrázók szeme elé, hiszen nagy emberkerülő.
Tekintse meg képgalériánkat!
Szabó Zoltán Attila felvételei
Ártéri csattanós
Ványán, Nagylaposon, Gyomán, Endrődön vagy Békésszentandráson híresen kiváló a konyha is. Kezdjük a végén: Békésszentandráson még a sör is jobban csúszik, hisz’ elismert főzdéje van a városnak. Gyoma közvetlen térségében a habos nedű mellett a pálinka a „szent” ital. Szinte minden házban készítenek párlatokat, leggyakrabban szilvából, barackból. Az étkek kiadósak, tartalmasak. A Körős szállóban éppúgy, mint a végeken, a Nagylaposi Birkacsárdában. Előbbiben az Ártéri csattanós kihagyhatatlan élmény, utóbbiban a planta tea vagy a cigánymeggylevélből, mentából, bodzavirágból és pipacsvirágból készített üdetea mellett a birkapörkölt és a Mangalica pofa almával és lilatönkű pereszével a kuriózum.
A csárda családi vállalkozás. Csákvári Katalin gazdaasszonytól megtudom: 350 anyajuhuk van, továbbá 18 mangalicakoca és vagy száz szürke marha. Megmutatja kiskertjüket is, ahol a fűszer, az erős paprika terem. Meséli, hogy a környék szárazkolbászai mennyei csemegék. Karácsonykor szívesen fogyasztanak káposztás lepényt Endrődön, míg Gyomán a birsalmás vadkacsaleves a „szent” étek. Persze a halak sem hiányoznak az asztalról, hisz’ egy olyan vidéken, ahol fogtak már 95 kilós harcsát is, az uszonyosok aligha felejthetők ki a menüből.
A csárdától tízperces autós visszaútra, százéves tölgyfák közt, a gyomai Erzsébet-ligetben található a Liget Gyógyfürdő. A gyógyvízminősítést 54 éve kapta a létesítmény, uszodája vetekszik a legjobbakkal. S nem messze a fürdőtől létezik egy utca, ahol az I. világháborúban meghalt gyomai katonák tiszteletére annyi hársfát ültettek, ahányan odavesztek a harcokban. Ugyanitt működött az Úri Kaszinó, amelyből iskola lett. Apropó, iskola. Gyomaendrőd leghíresebb tanáregyénisége Puskás Laci bácsi volt, akinek akadt egy sajátságos hobbija: a solymászat. Mesélik a helyiek, hogy kedvenc sólymával járt a piacra. Egy másik úriember, Forgács József kiváló galambász révén, kinemesítette a gyomai galambfajt. Autosex tyúkgalamb lett a neve – és ez nem elírás!
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
