A hivatal 2012-ben a válság ellenére több összefonódással kapcsolatos kérelmet bírált el, mint az előző évben, szám szerint 33-at. Az elnök szerint ennek az aktívabb állami szerepvállalás az oka, minden ötödik fúziós ügyben tapasztalható az állami részvétel.
 
A lezárt kartellügyek száma nagyjából az előző évihez hasonlóan alakult, a 2012-ben kiszabott bírság összege mintegy 2 milliárd forintot tett ki.
 
Az elnök elmondta, hogy változatlanul rengeteg panasz érkezik a hivatalhoz, de ezeknek csak kis hányadából - mintegy 5 százalékából - indul versenyfelügyeleti eljárás. Úgy tűnik, hogy az Ügyfélszolgálati Iroda az új panaszkezelési rendszer alkalmazásával hatékonyan szűri meg a fogyasztói jelzéseket, mert a mintegy 1900 panasz kétharmadát az iroda zárja le, és ezzel tehermentesíti a vizsgáló irodákat - jegyezte meg.
 
Emlékeztetett arra, hogy az idén februárban vezette be a GVH az új fúziós űrlapot és a bírságközleményt. Az előbbi az eljárás gyorsítását, az utóbbi pedig az átláthatóságot, a nagyobb kiszámíthatóságot növeli. Kifejezetten sikeresnek mondható a Fúziós Iroda működése, mert jelentősen csökkent az ilyen jellegű ügyek elintézésének időtartama. Az egyszerűbb összefonódásokat 15-30 nap alatt intézi el a hivatal, ez a korábbi időtartam fele, harmada - emelte ki.
 
A fogyasztóvédelmi ügyek között változatlanul jelentős számban szerepelnek a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos eljárások. Juhász Miklós szerint egyértelműen látható, hogy pusztán a versenyfelügyeleti eszköztár nem elegendő e tevékenység visszaszorítására, ezért az ilyen ügyekben a társhatóságokat (NAV, rendőrség) és a cégbíróságot is megkeresi a hivatal. A jogalkotónak is jelzett a GVH, sőt széles körű médiakampányt is indított "Ne dőljön be!" címmel.
 
A magyar termékkel kapcsolatos ügyekben a bírósági ítélkezés visszaigazolja a GVH álláspontját: a magyar vagy hazai megjelölés a vásárlók számára többlet tartalmat hordoz, ezért fontos a korrekt tájékoztatás. Jogerősen lezárt ügy is alátámasztja a Gazdasági Versenyhivatal döntését - tette hozzá.
 
A vállalkozások versenyjogi megfelelőségét elősegítendő a hivatal decemberben kampányt indított. Az lenne a legjobb ugyanis - mondta az elnök - ha a piaci szereplők, megismerve a versenyjogi feltételeket, elvárásokat, a szabályok betartása révén egyre ritkábban kerülnének a GVH látószögébe.
 
A kartellek elleni hatékony fellépés egyik fontos eszköze lehet a Közbeszerzési Hatósággal való együttműködés. Ennek kereteit a jogszabályi rendelkezések alapján a két hivatal között ez év decemberében aláírt együttműködési megállapodás tartalmazza.
 
Juhász Miklós kitért arra, hogy a jövőben bármilyen agrárterméket érintő ügyben csak nagyon alapos megfontolás után indokolt kartell eljárást indítani, mert a szakmaközi törvény módosítása a bírság kiszabását ellehetetleníti. Ennek kapcsán elmondta, hogy az úgynevezett dinnyeügyben a hat kereskedelmi lánc és a két szakmaközi szervezet ellen indult eljárást - a novemberben elfogadott törvénymódosítás értelmében - felfüggesztették. Ezzel egyidejűleg - az új törvényi rendelkezésnek megfelelően - a hivatal megkereste a Vidékfejlesztési Minisztériumot.
 
Az elnök problémának látja, hogy a törvény nemcsak a termelők esetében teszi lehetővé a kartellezés alóli mentesülést, hanem bárkinek, így az áruházláncoknak, a nagy felvásárlóknak, a feldolgozóknak is, amennyiben mezőgazdasági termékről van szó.
 
A jövőt érintő elképzeléséről szólva az elnök jelezte, hogy várhatóan a jövő év első negyedében ágazati vizsgálat indul, ennek előkészítése jelenleg is tart.
 
A kormány jogalkotási programja szerint napirenden van a versenytörvény módosítása is. Ennek célja az összefonódások ellenőrzésének vállalkozásbarátabbá, hatékonyabbá tétele.
 
A tervezett változtatások érintik az iratbetekintéssel, az előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatással, illetve az utóvizsgálat és a kötelezettségvállalás jogintézményével kapcsolatos eljárási rendelkezéseket is. A hivatal működésével összefüggően pedig a versenytörvény és a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó általános szabályozás, illetve a köztisztviselői jogviszonyra vonatkozó új szabályozás összhangjának erősítése a cél.