A divathóbort az alacsonyabb végzettségűeket, vékonyabb pénztárcájúakat és a vidékieket érinti meg a leginkább, havi 70 ezer forintos bevétel alatt is fontos, hogy milyen az imidzse annak a terméknek, amit hordanak, használnak. Ezzel szemben a havi 300 ezer forint felett keresőket gyakorlatilag nem lehet befolyásolni, bárhol is éljenek az országban: ők több mint 60 százalékban ragaszkodnak a terméken látható logóhoz, még akkor is, ha már van annál divatosabb a piacon.
 
A felmérésből az is kiderül, hogy általánosságban mennyire márkahűek a magyar vásárlók. Nos, meglehetősen. „A válaszadók 26 százaléka márkahűnek vallotta magát, 10 % pedig egyenesen márkafüggőnek – fedte fel Orova Balázs, a Grando.hu B2C üzletág-igazgatója. – Igaz, több mint 20% százalék úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem kötődik semmilyen brandhez, 27 százalék hajlamos az ingadozásra, a maradék pedig arra húz, ahol éppen jó akciót lát.”
 
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy vajon az ár, az akciók mennyire befolyásolják a magyar internetes vásárlókat. Érdekes, hogy – bár csak pár százalékkal –, de a nők az árérzékenyebbek. Leginkább a 70-100 ezer forint közötti keresetűek (nők, férfiak egyaránt) mondták azt, hogy lecserélnék márkájukat egy olcsóbbra, esetükben 5-ből 3-an nyilatkoztak így. Ahogyan nő az összeg, amiből a vásárlók havonta gazdálkodhatnak, úgy csökken az akciók vonzereje. A 300 ezer felett keresőknél a megkérdezettek kevesebb, mint felét érdekelte az ár, őket inkább a márka előnyei nyűgözik le. Alakul a tudatos vásárlói magatartás is, hiszen a megkérdezettek elsöprő többséggel azt a brandet választanák, amelyet tesztelhetnek előtte, netán nyereményjáték is kapcsolódik hozzá.