A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) koordinálásával készült, széles körű társadalmi véleményezésre bocsátott tervezeten kívül a most indított weboldalon  a témához kapcsolódó aktuális pályázati felhívásokat, híreket, szakmai konferenciára szóló meghívót is olvashatnak az érdeklődők.
 
A globalizáció és a technikai fejlődés sokoldalú alkalmazkodást igényel az élelmiszerlánc szereplői részéről, ennek összehangolása pedig átfogó, stratégiai jellegű szemléletet és tervezést követel. A dokumentum végleges változatát – a társadalmi vita lezárását követően – várhatóan ősszel terjesztik a kormány elé.
 
A stratégia célja, hogy az élelmiszerlánc termékei (különösen az élelmiszerek) mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint azok előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasztása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson.
 
Az erős hatóság kialakításához újra kell szervezni a döntéseket megalapozó laboratóriumi rendszert, és arra alapozva széleskörű kockázatcsökkentést kell végezni - egyebek mellett ez áll a dokumentumban
 
Az ezredfordulón az egyre gyakoribb élelmiszerbotrányok nyilvánvalóvá tették azt, hogy a biztonságnak a teljes élelmiszerláncra ki kell terjednie. A fókuszban az élelmiszerek biztonsága, valamint az egészség védelme áll. Ezért a 10 éves magyar stratégia is kiterjed a teljes élelmiszerláncra.
 
A biztonság mai helyzetét így jellemzi a stratégia: Magyarországon - szakértői becslések szerint - évente 3 millió ember betegszik meg élelmiszertől, de az érintetteknek csak töredéke fordul orvoshoz. A nemzetgazdaságnak az ilyen jellegű megbetegedések évente akár több százmilliárd forint terhet jelenthetnek, a kezelési költségek, a munkából való kiesés és a táppénz miatt. A megbetegedések jelentős része helyes vásárlási szokásokkal, konyhatechnikával megelőzhető lenne.
 
A teljes élelmiszerlánc-vertikum látható részének nettó árbevétele 12-13 ezermilliárd forint évente. A szektorban kiugróan magas a be nem vallott bevételek, jövedelmek aránya, például - becslések szerint - csak a hús- és tojáságazatban eléri ennek részaránya a 45-55 százalékot.
 
A stratégia két tételben 11 programot határoz meg. Az első tétel a tudáscentrum kiépítése, majd működtetése. Ide tartozik például az átlátható kockázatelemzés bevezetése és a laboratóriumi rendszer újjászervezése is.
 
A második tétel az élelmiszerlánc-kockázatok kezelésével foglalkozik. Ebbe a körbe tartozik a hiteles és erős hatóság megteremtése, valamint a visszaélések elleni sikeres küzdelem is.
 
A program szerint az egységes információ menedzsment kiépítésével létrejön egy olyan integrált adatbázis, amely - a szakterületek összekapcsolódásából adódóan - az ős- és kistermelőtől a multi cégekig láthatóvá teszi a hálózatot. Ez pedig lehetővé teszi a kockázatelemzést, megerősítve az ágazati stratégiai döntéshozatalt.