A Porzó Korzó megvalósítója a Klímanagykövetség Egyesület. A szervezet ugyan civilnek vallja magát, azért aktivistái között jópár állami tisztségviselőt találni. Ez persze nem feltétlenül baj, elvégre a lobbizásban is elég erősek. Az akcióhoz csatolt összefoglalójukban kiemelik: „az első magyar klímanagyköveti csapat 2009-ben újabb tagokkal bővült, majd mivel a British Council programjában 2010 nyár elejétől új klímanagykövetek kerültek beválasztásra, megalapították a Klímanagykövetség Egyesületet, hogy ennek keretében folytathassák tovább a közös munkát.” A cél, hogy programjaikon keresztül felhívják a figyelmet a tudatosságra, a közöny-pazarlás-felelősség hármasára, mindezt fiatalos stílusban, radikális hangnem nélkül.” Terveik között szerepel a felsőoktatási intézményeket összekötő Országos Klímairoda Hálózat kialakítása és fejlesztése.
 
Néhány szó az előzményekről: a British Council 2008-ban indította klímaváltozással foglalkozó regionális projektjét, amely kapcsán olyan fiatalokat támogatott, akik eredményesen járulnak hozzá a klímaváltozásról szóló társadalmi párbeszédhez. Az említett három éves Challenge Europe program keretében évente 10-15 fős csapatok alakultak, hogy egy-egy év alatt 3 klímavédelmi projektet valósítsanak meg.” Azaz: a Klímanagykövetség ennek az egyenes ági leszármazottja.

A szervezők ezúttal elsősorban a fővárossal, az V. kerülettel és a Főkerttel megállapodva fogtak a tanösvény tervezésébe, kialakításába. Lényegében egy kis növényhatározót hoztak létre a flaszter kellős közepén: fából készült kockavázakban, drótokon „lebegő” virágládákat telepítettek a belváros forgalmas csomópontjaira. Az egyik kedvenc az Erzsébet tér és a József Attila utca sarkán található: valami fura véletlen folytán itt szinte mindig látni két-három érdeklődőt – s nemcsak a ráérő turistákat.
 
Úgy fest, a gyógynövényekre van igény. Ámbár a figyelemfelhívó kampánymondat sem érdektelen, idézem: „Mindennapi nyavalygásunk add meg nekünk ma! Nyolc testápoló titok itt a Belvárosban!” És a csatolt, helyesebben kifüggesztett magyarázat: „bürokratikus korunk oltalmazó intézmények egész erdejét plántálja körénk – és nem is hiába. Mert ebben a mesterséges dzsungelben aztán sokkal bátrabban lehet aggódni, mint a „vad természet” veszélyeinek kitéve…”
 
Az angyali gyógyír – vallják a Porzó Korzó létrehozói – itt van a szemünk előtt. És tényleg: az Erzsébet tér csücskében ott díszeleg és nyújtózik a vérrehulló fecskefű, a borágó, a cickafark., az aloe, a kamilla, a csabaire és a levendula.
 
A levendulánál álljunk is meg egy szóra. Mivelhogy ennek az árvacsalánfélék családjába tartozó, kékeslila avagy mélylila virágzatú félcserje néhány éve kitört a relatíve ismeretlenségből, ma már Tihanyban Levendula Ház várja a turistákat, emellett Pannonhalmán is jókora mezőkön terem e nemes növény, amelyet a provance-i fűszerkeverék, vagy épp a gyros egyik alapfűszerének is nevezhetünk, de molylepke-riasztó hatása is közismert. Kivételes gyógyhatásáról még mindig nem hallani eleget, ámbár a „levendula-divat” az ismeretterjesztésnek jót tesz.
 
Nem véletlen, hogy a Sziget Fesztiválon a levendulát választották idén a Hungarikum Falu elsőszámú gyógynövényének. „A levendula nagyszerű tulajdonságai, hogy idegerősítő, nyugtató és segít áthangolni a pozitív működésre” – rögzítette a választás okát Vető Viktória sajtófőnök. Az orvoslásban pedig arról is sok szó esik, hogy „egyszerű vízgőzdesztillációval nyert illóolaja oldja a szélgörcsöket, fertőtleníti a beleket, akadályozza a rothadási és erjedési folyamatokat. Egyes kutatások szerint pedig a levendulában lévő linaloolnak in vitro kísérletekben sejtmérgező hatása lehet.”

A növényeknek ideiglenesen otthont adó építmények a Porzó Korzón természetbarát módon készültek; lenolajjal kezelt fából, a kiállított növények” kizárólag hazai forrásból származnak, így szállításuk sem növelte ökológiai lábnyomunkat. A tematikus dobozok mindegyikét akár egy rövid, félórás sétával becserkészhetjük. A Váci utca melletti Kristóf téren fűszernövényekkel, az Erzsébet téren a már említett gyógynövényekkel, a Városháza téren bioműanyagok és bioüzemanyagok alkotóelemeivel lehet ismerkedni. A Bazilika közelében szimbolikus és mesenövények rügyeznek, a Vörösmarty téren ruhaipari alapanyagul szolgáló zöld várja a látogatókat.
 
A Porzó Korzó arca, Németh Juci énekesnő szerint ezek a növények várhatóan egészen október végéig közszemlén maradnak, így aki gyalogosan jár a belvárosban, ne legyen rest újra meg újra végigjárni a zöld tanösvényt.” Azért is lényeges egyébként, hogy immár Budapesten nemzetközi mércével mérve jelentős szemléletformáló kampányokba „botolhat” a városlakó, mivel az urbanisztikai szakemberek javarésze, köztük Somorjai-Tamássy Zsolt riasztó kijelentéseket tesznek.
 
Somorjait idézem: „településeink egy része, nagyvárosaink pedig szinte kivétel nélkül elértek abba az urbanizációs fázisba, melyben már alig, vagy egyáltalán nem kapcsolódnak a körülöttük lévő, azokat befogadó ökoszisztémához. Ennek városlakóként számos negatív hatását nap mint nap tapasztaljuk: az egyre egyenetlenebbül hulló csapadék egyáltalán nem hasznosul a városi területen, illetőleg: elpusztul a talajélet. A burkolt felületek eluralkodnak, a minimális mennyiségű burkolatlan, ám leromlott szerkezetű, tápanyagban szegény talajaink nem alkalmasak megfelelő mennyiségű és minőségű növényzetet éltetni. A zöldfelületi ellátottság nem megfelelő. Városaink területének nagy százaléka nem egészséges emberi élettér!”