Jogszabálycsomagot fogadott el az Európai Bizottság szerdán az uniós kereskedelmi védelmi intézkedések rendszerének reformjára. Bár a közösség – a globális piac nagy szereplőihez viszonyítva – visszafogottan él a piacvédelmi lehetőségekkel, de Brüsszel szerint 1995 óta nagyot fordult a világ, és indokolt az átrendeződött globális piachoz igazítani az uniós jogszabályokat is.
 
13 évvel ezelőtt vizsgálta felül legutóbb az Európai Unió a kereskedelmi védelmi intézkedések rendszerét, a kereskedelempolitikai EU-biztos viszont most úgy látja, egyre gyakrabban tapasztalhatók olyan tisztességtelen külföldi piaci gyakorlatok, amelyek kárt okoznak az európai cégeknek. Más szóval, egyre gyakrabban exportálnak EU-n kívüli vállalatok irreálisan olcsón az Unióba termékeket, rontva ezzel a helyi cégek versenyképességét.
 
A kereskedelmi védelmi eszközök közé tartoznak a dömpingellenes, és a szubvencióellenes eszközök, valamint a védintézkedések. Mindhárom azt a célt szolgálja, hogy növelje, vagy visszaállítsa a tisztességes piaci versenyt a piaci ár alatti értékesítés, vagy az állami támogatás miatti kedvezményezett helyzetből fakadó piaci hátrány, vagy egy teljes iparág hátrányos helyzetbe kerülése esetén.
 
Szakértők szerint gyakran a dömping- és a szubvencióellenes intézkedések az egyetlen eszközök, hogy az Európai Unió megvédje a gyártóiparát a tisztességtelen gyakorlatot alkalmazó külföldi exportőrökkel szemben. Tavaly év végén az Európai Unió 102 dömpingellenes, és 10 szubvencióellenes intézkedést hajtott végre, ez a teljes uniós import 0,25%-át érinti. Uniós források szerint az EU-ra nem jellemző a védelmi intézkedések alkalmazása, az Egyesült Államok és India például 200 fölötti dömpingellenes eszközt alkalmaz.
 
A testület szerint a szerdán elfogadott modernizációs javaslatok mind az uniós gyártóknak, mind az importőröknek kedvező lenne. A dömpingellenes és a szubvencióellenes eszközök hatékonyabbá válhatnak, és jobban védhetik az uniós gyártóipart a külföldi cégek tisztességtelen piaci gyakorlatától, valamint a célzott kereskedelmi szankcióktól. Hasznosak lehetnek ugyanakkor a javaslatok az importőröknek is, akik számára nagyobb kiszámíthatóságot és egyértelműbb szabályokat hozhat a modernizáció.
 
Az Európai Bizottság a jogszabályok módosításával, és egyéb nem jogi eszközökkel szeretné megújítani a rendszert, emellett iránymutatásokat is elfogadott a jelenleg hatályos szabályok jobb alkalmazására.
 
A javaslat szerint a hatóságoknak a jövőben legalább két héttel a védelmi intézkedések bevezetése előtt értesíteniük kell az érintett vállalkozásokat, ezzel kiszámíthatóbbá és gazdaságilag is tervezhetőbbé válna számukra egy-egy védelmi intézkedés.
 
Ha egy felülvizsgálat során arra a következtetésre jutnak a hatóságok, hogy 5 éven belül meg lehet szüntetni a védelmi intézkedéseket, akkor a felülvizsgálati időszakban beszedett vámilletékeket utólag vissza kell téríteni az importőröknek – ez is a tervek között van, szintén javítva ezzel a vállalkozások helyzetét.
 
A modernizációs javaslat szerint az Európai Bizottságnak nemcsak panaszra, hanem hivatalból is lehetősége lenne vizsgálatot indítania azokban a helyzetekben, amikor megvan a veszélye annak, hogy egy külföldi ország szankciót fog alkalmazni egy uniós exportőrrel szemben.
 
A negyedik, legfontosabbnak tartott javaslat szerint pedig a jelenleginél jelentősen magasabb vámokat lehetne kivetni azon országokból származó importokra, amelyek tisztességtelenül járnak el az EU-s cégekkel szemben.
 
A jogszabályi javaslatot intézményközi vitára bocsátotta az Európai Bizottság, Karel de Gucht EU-biztos tervei szerint 2014 előtt a javaslatból nem lesz törvény.