Újabb botrány kezd „kikerekedni”, miután egy - a fenntartható fejlődést propagáló -weboldalon megjelent egy írás: „Az idegméreg, amitől minden finom” címmel. Idézünk a cikkből: „a kínai konyha európai és amerikai területen való elterjedésével együtt egy új „betegség” is megjelent, mégpedig a kínai étterem-szindróma. A tünetek hagyományos allergiás reakcióra utalnak, piros foltok a mellkason, fejfájás, hányinger, a vizsgált betegek pedig kivétel nélkül mindig kínai ételt fogyasztottak korábban…”
 
A rejtélyes kórt az E-621 jelenlétével magyarázzák. „A nátrium-glutamát széles körben elterjedt ízfokozó adalékanyag, érdekessége, hogy teljesen íztelen. Ízfokozó hatását úgy éri el, hogy stimulálja az ízlelőbimbókat. Nem az ételre, hanem az agyra hat, de az intenzív íz mellé fizikai tüneteket is kap a gyanútlan fogyasztó – olvasható az utajovobe.eu oldalán.
 
A cikk szerzője (szignót nem találni az írás végén…) hozzáfűzi: „a Na-glutamát felhasználásának gyökerei egészen Japánig nyúlnak vissza. A japánok évezredek óta a tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak, egészen addig, amíg 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a tengeri hínárban lévő ízfokozó anyagot. Ez volt a glutamát. Ezután Dr Ikeda céget alapított az anyag Na-glutamátként való forgalmazására. Idővel a nyugati világba is eljutott ez a színtelen, szagtalan, gyorsan oldódó kristályos por, ami az íztelen ételek feljavítására volt hivatott. Az élelmiszeripar kihasználta a nagy lehetőséget és a jelentős költségcsökkentés reményében minden komolyabb vizsgálat nélkül használni kezdte.”
 
A bírálók szerint a hetvenes években, amikor a gyorsétkeztetés „megkezdte piaci növekedését”, a Na-glutamát használata – mondjuk így – divatba jött. Ma már ott tartunk, hogy a feldolgozott ételek többségében, valamint a gyorséttermi ételek több mint 90 százalékában, nagy mennyiségben jelenlévő anyaggá vált, levesporok, leveskockák, mártások, konzervek, fűszerkeverékek, fűszersók, fagyasztott készételek, virslik, felvágottak, szójatermékek, üdítőitalok, burgonya szirmok, snack-ek, stb. elengedhetetlen alkotóeleme lett. ez az anyag ráadásul függővé tesz bizonyos ételek fogyasztására.
 
A remélhetően vitaindító cikkből kiderül: „a Na-glutamát egy neurotoxin, vagyis idegméreg. Tönkre teszi az agysejteket és többek között az agyalapi mirigy által irányított funkciókat. A következő tüneteket okozhatja: migrénes fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, asztmás rohamok, egyensúlyzavarok, mellkasi fájdalmak, erős szívdobogás, gyerekeknél viselkedési zavarok. Jelentkezhetnek allergiás tünetek is: bőrpír, orrfolyás, kiütések. Egyéni érzékenységnek megfelelően van, akinél a legkisebb mennyiség is azonnali reakciót vált ki van, akinél csendesen a felszín alatt munkálkodik. A gyerekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, mert náluk a vér-agy gát fejletlenebb állapota miatt a mérgező anyagok könnyebben találnak utat az agyba. A legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerűen csak allergiát okoz, hanem idegi elváltozásokat is…”
 
A vélekedés szerint a glutamát, mint ingerületátvivő aminosav az agyi neuronok közötti információátvitelben játszik szerepet, s a leggyakoribb daganatfajták kialakulásának kedvez. „Ahol csillapíthatatlan a profitéhség, ott könnyen eltűnnek a tömeges fogyasztói panaszok és könnyű szőnyeg alá söpörni a kutatási eredményeket. Tény azonban, hogy az emberek zöme érzékenyen reagál a glutamátra” – informál az utajovobe.eu weboldal, ahol rögtön bojkottra is felhívnak.
 
„E-621, hidrolizált növényi fehérje, élesztő kivonat, autogénezett élesztő, ízfokozók, kalcium kazein, nátrium kazein, texturált fehérje. Ha ezeket látod az élelmiszer címkén, akkor biztos, hogy glutamáttal akarnak megetetni! Az egészség nagyon fontos, ezért figyelni kell arra, hogyan táplálkozol, mit teszel kosaradba, mit adsz tovább gyermekednek!”

Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer szakértője a cikkel kapcsolatban megállapítja: „mint mindig, ebben is sok igazság, illetve féligazság olvasható benne. A Nátrium-glutamát, glutaminsav (aminosav) nátrium sója, minden ember szervezetében előfordul, szervezetünk maga is elő tudja állítani. „Húsízű”, ezért használják előszeretettel húskészítményekben, levesporokban, szószokban, ételízesítőkben.”
 
– Amióta sikerült iparszerűen előállítani – jegyzi meg – nagyon olcsó, ezért a kevés húst tartalmazó termékekben sokszor használják. Külön hátránya, hogy a nátrium növeli a vérnyomást, szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ugyanúgy, mint a só. A szakember hozzáteszi: „mint minden élelmiszerre, a glutamátra is vannak érzékeny emberek, ezért, ezek az emberek a túl sok glutamát fogyasztására allergiás tünetekkel reagálnak. De az én véleményem most is az, mindent lehet, csak mértékkel!”
 
– Nem helyeslem azt – fűzi hozzá –, hogy szinte minden húsízt igénylő élelmiszerbe belekerül, mert ez óhatatlanul túlfogyasztást eredményez. Jelenleg még nincs ajánlott napi beviteli érték, de biztos, hogy nem előnyös, ha sokat fogyasztunk belőle, valóban igaz, hogy szinte függőséget okoz. Ha főzésnél a húsleveshez használja a háziasszony, a család egy idő múlva a glutamát nélkül készült húslevest nem érzi elég „jónak”. Sok chipsben is használják, ezért nem lehet abbahagyni fogyasztásukat.
 
A távol-keleti konyha ugyanakkor elképzelhetetlen glutamát nélkül. Az európai ember számára a távol-keleti ételek napi fogyasztását nem is ajánlja az OFE szakértője, aki megállapítja: „bár az anyatejben is előfordul, nem szabad csecsemőknek nátrium-glutamátos élelmiszert adni!”
 
Tehát sok igazság van a cikkben, de fel is van nagyítva a dolog…