A 25 kérelemből 16-ot fogadott el a testület, és mivel két kezdeményezést időközben visszavontak, jelenleg összesen 14 állampolgári kezdeményezés van érvényben, amelyek végrehajtásához már javában zajlik az aláírásgyűjtés.
 
Az állampolgári kezdeményezés jogi lehetőségét a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés teremtette meg, a később hatályba lépett uniós jogszabály pedig részletezte is, hogy az uniós állampolgároknak lehetőségük van európai uniós jogszabályalkotást kezdeményezni az Európai Bizottságnál. Ehhez legalább 7 tagországból legalább egymillió aláírást kell összegyűjteniük, a kezdeményezés pedig csak olyan területre irányulhat, amelyen az Európai Bizottságnak egyébként is van jogszabály-alkotási joga.
 
Maros Sefcovic elmondta, a 14 érvényes kezdeményezés közül még csak egyben gyűlt össze az egymillió aláírás, de a gyűjtés folytatódik, a földrajzi kritérium ugyanis még nem teljesült. A többi ügyében folyamatos az aláírásgyűjtés.
 
A Bizottság honlapján fellelhető lista szerint a 14 kezdeményezésből 11-et részben magyarok is jegyeznek. Sefcovic azt mondta, a kezdeményezések a legkülönfélébb területekről érkeznek.
 
Tavaly októberben például kilenc országból (köztük Magyarországról) származó civilek kezdeményezték, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosításával az Európai Unió rögzítse uniós jogszabályban a médiapluralizmus megteremtésének követelményét.
 
Vannak kezdeményezések, amelyek Unió-szerte 30 km/h-ban maximálnák a sebességkorlátozást a városokban; amelyek egységes kommunikációs tarifákat vezetnének be; amelyek biztosítanák a külföldön élőknek, hogy a lakóhelyük szerint összes választáson részt vehessenek. Emellett gyűlnek az aláírások a felelős hulladékgyűjtéssel, az állatok élveboncolásának betiltásával, a vízhez való jog biztosításával, valamint az uniós energia- és klímapolitika felfüggesztésével kapcsolatban is.
 
Ha az egymillió aláírás az egyéves határidő alatt összegyűlik, az Európai Bizottságnak kötelezően foglalkoznia kell a javaslatokkal, és meg kell fontolnia uniós jogszabály javasolását az adott célból.
 
A bizottsági alelnök szerint a 27, és az ezen belüli 14 megfelelő kezdeményezés is azt mutatja, hogy a lehetőségnek nagy sikere van, óva intett viszont attól, hogy bárki is komolyabb következtetést levonjon az eddig ismert adatokból. Sefcovic szerint „szükség lesz még egy évre ahhoz, hogy lássuk: valóban össze tudták a kezdeményezők gyűjteni az aláírásokat, és ezek a kezdeményezések valóban sikeresek is lettek”.
 
A rendszer megalkotásakor, mint mondta, több szempontot is össze kellett egymással békíteni. Minél nyitottabb, és könnyen kezelhető internetes felületet szerettek volna alkotni ahhoz, hogy minél könnyebb legyen a kezdeményezéseket benyújtani; ezzel szemben viszont minél szigorúbb adatvédelmi előírásokat akartak érvényesíteni. Harmadik alapelvként pedig szinte minden tagállamnak volt valami sajátos kérése, amiket mind be kellett építeni a rendszerbe. A megfelelő egyensúlyt Sefcovic szerint sikerült megtalálni.