Kitekintő
7 millió euró is lehet a bírság
Az utasok sem ismerik jogaikat
2011. április 12.
Szükségesnek tartja az EU közlekedési biztosa a légi utasok jogainak bővítését. Siim Kallas sikeresnek tartja ugyan a 2004 óta hatályban lévő európai uniós jogszabályt, de úgy véli, szükség van az utasok jogainak megerősítésére. Példaként hozta fel az izlandi vulkánkitörést, ami után szinte teljesen megbénult az európai légiforgalom.
Az Európai Bizottság egy sor rövid távú intézkedést jelentett be. Ezek között szerepel a nemzeti polgári légiközlekedési hatóságok már működő hálózatának megerősítése, legalábbis, ami a jogköreit illeti. Ez még idén várható, csak úgy mint az év végére tervezett vezérelvek elfogadása a hátrányos helyzetűek utazási jogairól. A Bizottság szerint tisztázni kell, milyen jogok illetnek meg egy szellemi-, vagy mozgássérültet utazáskor. A légitársaságok gyakran megtagadják az utasfelvételt az érintettek esetében, más esetben nem tudják megfelelően biztosítani a számukra szükséges orvosi oxigént, de az utasok is keveset tudnak arról, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik van légi utazáskor. Brüsszel szerint fontos, hogy az új elvek még a 2012-es londoni paralimpia előtt hatályba léphessenek.
A rövid távú intézkedések között várható még idén egy új panaszfórum felállítása, és egy – a mostaninál hatékonyabb – tájékoztató rendszer kiépítése az ipar és az utasok számára.
Brüsszel górcső alá veszi a járatkésések és -kimaradások esetén az utasokat megillető jogokat, és az elveszett poggyász, a menetrend-változás, valamint a távolmaradó utasok esetén követendő intézkedéseket is. Az elmúlt években lényegében nem csökkent az európai repülőterekről fel-, illetve az azokra leszálló járatok esetében a késések száma, 2007 és 2009 között viszont fokozatosan, 41 ezerről 33 ezerre mérséklődött a beérkezett panaszok száma.
Ugyancsak kiemeli a Bizottság, hogy hatalmas eltérések figyelhetők meg a tagországok között a légitársaságokra kiszabható büntetések között. Míg Romániában, Bulgáriában, Észtországban és Lettországban 1000 eurónál nem kell többet fizetniük a renitens cégeknek, addig a legtöbb országban az egymillió euró fölötti bírság sem elképzelhetetlen. Ebben a tekintetben Magyarország a listavezető: a legsúlyosabb bírság a 7 millió eurót is elérheti.