A csoport szerdai közleménye szerint tavaly megindult egy lassú konszolidációs folyamat a magyar kiskereskedelemben, ám a különböző kereskedelmi csatornák teljesítménye eltérően alakult.
 
A felmérés kimutatta, hogy egy átlagos háztartás az elmúlt évben közel kilenc kereskedelmi láncban vásárolt, eközben egy-egy boltban kevesebbet költöttek mint egy éve. A GfK adatai szerint a diszkontláncok piacán folytatódik az átrendeződés, a drogériák továbbra is sikeresek a napi fogyasztási cikkek értékesítésében.
 
A 2009-es mélypontot követően tavaly nominálértékben 1,4 százalékkal többet költöttek a háztartások élelmiszerre és háztartási vegyi árura az előző évhez képest. Az év során a kiskereskedelem teljesítménye közel sem volt kiegyensúlyozott, 2010 második féléve hozta meg az enyhe pozitív fordulatot.
 
A hipermarketek és a kisboltláncok esetében a vásárlási intenzitás, vagyis a háztartások éves átlagos költése növekedett jelentősen, miközben a vásárlói hatókör nem emelkedett.
 
A GfK szerint a szupermarketek visszaesése azért is figyelemre méltó, mert a csatorna 2010-ben a korábbi Plus diszkontlánc bolthálózatával is bővült. Hátrányosan érintette a csatornát az is, hogy a magyar háztartások átlagosan kevesebb pénzt hagytak egy-egy szupermarketben, mint egy évvel korábban.
 
A GfK szerint a drogériák forgalom-növekedése folyamatos, továbbra is sikeresek a napi fogyasztási cikkek értékesítésében. A háztartások 14 százalékkal hagytak nagyobb összeget e boltokban 2010-ben az előző évhez képest. Ez annak is köszönhető a GfK szerint, hogy egyre többen, immár a háztartások kétharmada vásárol drogériákban, és a vásárlási intenzitás is emelkedik.
 
A háztartások jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik kártyával, ezért ennek a fizetési módnak az aránya a hipermarket és a cash&carry csatornában a legmagasabb, a forgalom harmincnyolc-negyvenkét százaléka - áll a közleményben.