A Japánban történt tragikus eseményeket követően Németországban ismét kiéleződött a régóta tartó vita az atomerőművek alkalmazásáról. A Merkel-kormány éles bírálatok középpontjába került amiatt, hogy alig néhány hónappal korábban még átlagban 12 évvel meghosszabbította az erőművek működési idejét. A fukusimai katasztrófa után azonban villámgyors ütemben visszakozott, elrendelte a 17 németországi atomerőmű biztonsági ellenőrzését, és a 7 legidősebb működését azonnali hatállyal három hónapra felfüggesztette.
 
A német lakosság - amely rendkívül nagy többségben az erőművek ellen van - a radikális irányváltást hiteltelennek tartotta, és elemzők mindenekelőtt ezzel magyarázták, hogy a kormánykoalíciós pártok az elmúlt hetekben három tartományi parlamenti választáson is súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezzel szemben előretört a környezetvédelemnek és ennek keretében az atomerőművek bezárásának a jelszavát zászlajára tűző Zöldek pártja.
 
A német kancellár - aki egyben a kereszténydemokrata CDU vezetője is - ugyanakkor jelezte, hogy az atomerőművekről való lemondást illetően immár nincs visszaút. Korábbi tekintélyes politikusok, tudósok, valamint egyházi vezetők részvételével egy úgynevezett etikai bizottságot bízott meg azzal, hogy dolgozza ki a német energiapolitika átalakításának módozatait. A bizottság - amely a Bölcsek Tanácsa elnevezést kapta - a hét elején tartotta első ülését, és arról határozott, hogy május közepéig előterjeszti az atomerőművek lehető legrövidebb alkalmazását előirányzó jelentését.
 
Az ellenzéki pártok közölték, hogy készek a párbeszédre, de előfeltételeket támasztottak. A szociáldemokraták a többi között sürgették, hogy a koalíciós kormány azonnal helyezze hatályon kívül az erőművek működését meghosszabbító, tavaly novemberi határozatot. A Zöldek pedig követelték, hogy a Merkel-kormány már most véglegesen mondjon le a 7 "felfüggesztett" erőmű működéséről.
 
Ugyanakkor magyar részről Strasbourgban, a japán nukleáris baleset következményeiről szóló európai parlamenti vitán elhangzott: előzetes európai egyeztetés nélkül egyetlen tagország sem zárhatja be az atomerőműveit. Az európai energiatermelés 30%-át az atomenergia adja.