A tavaszi ellenőrzés során kiemelten ellenőrizték a friss húst; a pácolt, füstölt nyers vagy főtt húskészítményeket. „Az eddigi tapasztalatok alapján általánosan elmondható, hogy leggyakrabban a nyomon követhetőségre vonatkozó, illetve higiéniai hiányosságokat, valamint a termékek minőségével és összetételével kapcsolatos szabálytalanságot állapítottak meg a szakemberek, jellemzően nagyobb arányban az élelmiszer-forgalmazó helyeken, mint az előállító létesítmények ellenőrzésénél” – szól a NÉBIH közleménye.
 
A hivatal majdnem negyvenezer hazai és külföldi élelmiszer tételt vizsgált meg, és 25 millió forint bírságot szabott ki. A hatóság célja a megelőzés, hogy a fogyasztók egészségét veszélyeztető termékeket kiszűrjék.
 
Hazai nyomkövetés: ENAR
 
Az állatok követésére itthon használt Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) nem csak az állatokat, hanem a tartókat, és a tenyészeteket, illetve a tenyészetek közötti állatmozgást is nyilvántartja.
 
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) információi alapján, a rendszerben – az állatfaji sajátosságoknak megfelelően - vannak kisebb eltérések a különböző állatfajokra való alkalmazásuk során. A szarvasmarháknál az állat születésénél egy - a központi rendszer generálta - úgynevezett fülszámot kap, ami élete során végigkíséri az állatot, így nyomon követhető, hogy mely tenyészetekben tartózkodott, és megmutatja azt is, hogy hol – és mikor vágták le. Az egyedi jelölés ugyancsak fontos szerepet tölt be a tenyésztésben az állatok pedigréjének ellenőrzése során. A szisztéma EU kompatibilis, tehát egy állatot csak akkor kell átjelölni, és ENAR kóddal ellátni, ha egy harmadik – EU-n kívüli országból érkezik.
 
Az állatokat azonosító füljelző számokat és tenyészetkódokat a központi ENAR rendszer tárolja, így azokat a hatóság – állat-egészségügyi, vagy tenyésztési – könnyen vissza tudja keresni és ellenőrizni.
 
A vásárló is ellenőrizhet
 
A vágóállatoknál bizonyos esetekben maguk a fogyasztók is vissza tudják keresni a megvásárolt termék származását.
 
Szarvasmarhák esetében a fülszámot fel kell tüntetni a termék csomagolásán így a kereskedő, de akár a vásárló is, információt kaphat arról, hogy honnan származik a termék, mikor és hol vágták le az állatot. Ehhez csak az MgSzH ENAR honlapján (www.enar.hu szarvasmarha ENAR menüpont) található keresőbe kell beütni a számsorozatot.
 
Míg a szarvasmarhák esetében egyedi jelölést alkalmaznak, addig a baromfinál csupán darabszámot - mennyiségi mérleget - mérnek, hogy ellenőrizni lehessen, hány szárnyas érkezett az adott telepre, és mennyi került ki onnan. Sertéseket pedig csupán akkor kell megjelölni, ha az állat más telepre, vagy a vágóhídra kerül. A jelölésből kideríthető, hogy mely tenyészetből szállították be az állatokat.
 
Bár itthon juhokat csak kis mennyiségben vágnak - mivel azok döntő részét külföldre értékesítik - a vonatkozó EU-s szabályozásnak megfelelően a 2010. január 1. után született állatokat Magyarországon is már elektronikus füljelzővel látják el a megfelelő nyomon követhetőség érdekében.