Élelmiszer
Kik veszik a sonkát és a csokinyuszit ?
2012. április 3.,
Gfk Hungária
A kisgyermekes háztartások helyett a negyvenes vagy idősebb háziasszonyok nagybevásárlásai mozgatják a húsvéti csokoládéfigura- vagy sonkapiacot. Az ünnepek idején nem feltétlenül elsődleges szempont az alacsony ár: a márkatermékek és a drágább termékváltozatok is az éves átlagnál szélesebb vásárlóközönséget vonzanak.
Az ünnepi időszakban tízből három háztartás vásárol húsvéti csokoládéfigurát, ez az arány hasonló a karácsonyi figurák esetében tapasztalthoz. Bár 2011-ben a legtöbben már a diszkontokban vásároltak ilyen terméket, a megvásárolt összes húsvéti csokoládéfigura mennyiségét tekintve továbbra is a hipermarketek vezetnek.
A háztartások többsége gyártói márkát választott, csak az összes vásárló egyötöde döntött - részben vagy egészben - kereskedelmi márkás termék mellett. Még a diszkontokban is valamivel több vevője volt a márkás termékeknek, mint a sajátmárkáknak. Ez utóbbi csatornában a márkázott és kereskedelmi márkás termékekre költött összeg szinte azonos, viszont az átlagárak jelentős eltérése folytán az értékesített mennyiség mintegy 60 százalékát a sajátmárkák adják.
Kereskedelmi márkás termékeket átlag feletti arányban választanak az ötvenes éveikben járó, kisvárosban élő, kiskorú gyermeket már nem nevelő, 1-2 fős háztartások, míg a kisgyermekes nagycsaládok kosarába átlag feletti mértékben kerül márkatermék, különösen a kisebb településeken.
A háztartások részesedése a húsvéti csokoládéfigurák mennyiségi piacából a háziasszony életkora alapján, 2011.II. (az adatok százalékban kifejezve)
A friss és tőkehúsok, valamint a húskészítmények hagyományosan előkelő helyen szerepelnek a hazai lakosság étrendjében, húsvétkor pedig különösen jól fogynak ezek a termékek.
Az előző húsvéti szezonban a háztartások fele - kétmillió háztartás - vásárolt kötözött, füstölt, főtt, főtt-füstölt húst és sonkát összesen mintegy 6200 tonna mennyiségben, hétmilliárd forint értékben - mondta el Sánta Zoltán, Client Group Lead, GfK Hungária. A megvásárolt mennyiség valamivel több, mint felét hipermarketekben és szupermarketekben szerezték be a háztartások.- nyilatkozott a szakember.
A húsvéti sonkavásárlók szociodemográfiai jellemzőit vizsgálva két fontos választóvonal figyelhető meg: a 40 évesnél idősebb háziasszony vezette, valamint a nagyvárosokban és Budapesten élő háztartások a feldolgozott sonkatermékek fő vásárlói (arányuk minden csoportban 40 százalék feletti). Ugyanakkor a fiatalabbak és a kisebb településen élők körében sokkal kevésbé elterjedt e termékkör vásárlása. A mennyiséget tekintve is az idősebb háztartások dominálnak: az 50 év feletti háziasszonyok vásárolják a teljes mennyiség mintegy kétharmadát. A nagyvárosok dominanciája a volumen tekintetében már nem érhető tetten: a városlakók egy-egy alkalommal csupán 80-90 dkg sonkát visznek haza, míg a kisvárosok és a
kisebb falvak lakosainál ez a mennyiség 1,25 kg körül alakul.
A húsvéti kötözött, parasztsonka, füstölt sonka, füstölt csülök, lapocka, füstölt-főtt húsok értékesített mennyiségének megoszlása az egyes kereskedelmi csatornák között a 2011. évi húsvéti időszakban (az adatok százalékban kifejezve)
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
