Gyakori kérdések
Utazással kapcsolatos legfontosabb kérdések
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Csak engedéllyel rendelkező utazási irodával utazzunk. Az utazási vállalkozókat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tartja nyilván. Az engedéllyel rendelkező irodák vagyoni biztosítékkal rendelkeznek, amely garanciát jelent például arra, hogy abban az esetben is hazajussunk, ha az utazási vállalkozó nem gondoskodik a hazautaztatásunkról.
Hogyan válasszunk utazási irodát?
Csak engedéllyel rendelkező utazási irodával utazzunk. Az utazási vállalkozókat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tartja nyilván. Az engedéllyel rendelkező irodák vagyoni biztosítékkal rendelkeznek, amely garanciát jelent például arra, hogy abban az esetben is hazajussunk, ha az utazási vállalkozó nem gondoskodik a hazautaztatásunkról.
Mire kell figyelni a szerződés megkötése előtt?
Az utazási szerződést minden esetben írásban kell megkötni. Hiába hivatkozunk utólag arra, hogy mit ígért az utazási iroda képviselője, ha ez szóban hangzott el, nehéz lesz bizonyítanunk. Éppen ezért fontos, hogy mielőtt bármit is aláírnánk, olvassuk el figyelmesen a szerződést, valamint az iroda által kiadott tájékoztatót is. Ha valami nem világos, esetleg kérdésünk merül fel, nyugodtan tegyük fel. Fontos, hogy tisztázzuk, hogy mit takarnak az olyan fogalmak, mint „utazás nyugati típusú, komfortos autóbusszal időközi pihenőkkel” - amelyről az út közben derül ki, hogy a mellékhelyiséget nem lehet használni és az időközi pihenő a határon van, vagy az ingyenes teniszpálya használati lehetőség, amelyről utólag derül ki, hogy az eszközökért vagy a világításért fizetni kell.
Mit kell tartalmaznia az utazási szerződésnek?
A szerződésnek tartalmaznia kell
• az utazásszervező, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítő nevét, székhelyét, telefonszámát, nyilvántartásba vételi számát,
• az utas nevét és lakcímét, továbbá - elektronikus úton kötött utazási szerződés esetén - elektronikus levelezési címét,
• az utas által megrendelt szolgáltatást,
• a szolgáltatás igénybevételének idejét, helyét,
• a szolgáltatást nyújtó megjelölését,
• adott esetben a személyszállítás eszközét és a célállomást,
• a szolgáltatás díját,
• a külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek forintban meghatározott összegét,
• az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét, továbbá annak megfizetése rendjét és módját, valamint a díj módosításának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,
• annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazásszervező a vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött,
• az arra való figyelemfelhívást, hogy az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos kifogását köteles haladéktalanul közölni az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval, valamint
• ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza, az erre vonatkozó tájékoztatást, a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabály megjelölésével.
Az utazásszervező által értékesített szolgáltatásokat és azok díját tartalmazó, az utas rendelkezésére bocsátott tájékoztatóban is meghatározott információk tekintetében az utazási szerződésben elegendő a tájékoztatóra utalni.
Mi minősül utazási csomagnak?
Utazási csomag az olyan utazási szolgáltatás, ahol az utazásszervező személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek előre megállapított együttesét úgy nyújtja, hogy
- a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg, függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy egyszerre történik, és
- a részszolgáltatások együttese 24 óránál hosszabb időszakot érint vagy éjszakai szállást is magában foglal.
Amennyiben az utazási szerződés tárgya utazási csomag, szigorúbb fogyasztóvédelemi szabályokat kell az utazási szerződésre, illetve a szerződés megkötésére alkalmazni.
Mit kell tartalmazni a programfüzetnek?
A programfüzetnek tartalmaznia kell
• az utazásszervező nevét, székhelyét, telefonszámát, az úticélt, az útvonalat (útitervet) és a jelentősebb tartózkodási helyeket,
• a szálláshely helyét, típusát a főbb jellemzőinek meghatározásával, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát; ha a szálláshely szerinti ország komfortfokozatra vonatkozó szabályai eltérnek a hazaitól, az erre vonatkozó figyelemfelhívást, valamint - ha beazonosítható - a komfortfokozat hazai besorolás szerinti megfelelőjét,
• a részvételi díj forintban meghatározott összegét és azt, hogy ez mely részszolgáltatásokra nyújt fedezetet,
• a részvételi díjban nem bennefoglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét, és az ezek változásának lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást,
• a befizetendő előleget és az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj fennmaradó része megfizetésének rendjét,
• a szállítóeszköz(öke)t, annak jellemzőit és kategóriáját,
• az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást (étkezési rendet),
• azt a legalacsonyabb létszámot, amely az utazás elindításának feltétele, továbbá azt a határidőt, ameddig az utazásszervező az utazásnak a legalacsonyabb létszám el nem érése okán történő elmaradásáról az utast értesíteni köteles,
• az utazással érintett országok útiokmány- és vízumelőírásait, ideértve a beutazásra előírt egyéb különleges előírásokat, továbbá
• az utazással összefüggő egészségügyi előírásokat.
Milyen egyéb információkat kell az utas rendelkezésére bocsátani?
Az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő utazás megkezdése előtt legalább hét nappal, vagy ha az utazási szerződés megkötése és az indulás közötti időtartam ennél rövidebb, legkésőbb az utazási szerződés megkötésekor köteles az utast írásban tájékoztatni többek között az utazásszervező helyi képviselőjének nevéről, címéről és telefonszámáról. Ennek hiányában tájékoztatni kell az utast arról a telefonszámról vagy egyéb információról, amely lehetővé teszi az utas számára az utazásszervezővel történő kapcsolatfelvételt, illetve arról a helyi utazásszervezőről, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat.
Mikor emelhető az utazási szerződésben rögzített díj?
Az utazási szerződésben rögzített díjak csak akkor emelhetőek, ha erre a szerződés lehetőséget ad, de ekkor is csak
• az utazási szerződésben vállalt részszolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték), vagy
• deviza - az utazásszervező közreműködőjével kötött szerződésben meghatározott mutató szerinti - forintárfolyamának a szállítási költségek (ideértve az üzemanyagköltségeket),
• a szállítási költségek (ideértve az üzemanyagköltségeket),
változása miatt.
A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével, és a szerződésben pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját. A díjemelés indokát az utassal a díjemelés közlésével egyidejűleg közölni kell.
Az utazás megkezdését megelőző húsz napon belül már a fenti indokok alapján sem emelhető a részvételi díj.
Meddig kell befizetni a teljes részvételi díjat?
A fogyasztónak a díj teljes összegét legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal kell kiegyenlítenie, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés miatt korábbi időpont indokolt.
A szerződés megkötésekor előleg címén a részvételi díj legfeljebb 40%-a követelhető (itt is kivétel lehet, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazásszervezőre).
Lemondhatja-e az utazási iroda az utat?
Az utazási iroda legkésőbb az utazás megkezdése előtt 20 nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat az utazási szerződéstől. Ha nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől (például a külföldi partnere nem biztosítja bizonyos szolgáltatásokat), az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt. Ha az utazási iroda helyettesítő szolgáltatást nem tud nyújtani, vagy ha azt az utas nem fogadja el, akkor vissza kell fizetnie a teljes befizetett díjat, valamint a díj után a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő összeget is kell fizetnie. Ha az utazási iroda csak alacsonyabb értékű szolgáltatás tud felajánlani, akkor köteles megtéríteni a díjkülönbözetet az utasnak.
Ezen túlmenően, ha az utasnak az elállás következtében kára merült fel, akkor az utazási vállalkozónak ezt is meg kell térítenie. Ez alól csak akkor mentesül, ha az elállásra általa nem befolyásolható, ésszerűen el nem hárítható külső körülmény miatt került sor. Nem minősül külső körülménynek, ha harmadik személy (például a légitársaság) magatartása, illetve a túlfoglalás okozta.
Abban az esetben, ha az iroda azért mondja le az utat, mert a jelentkezők létszáma nem érte el a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot, akkor vissza kell fizetnie a teljes részvételi díjat kamatokkal, de nincs további kártérítési kötelezettsége.
Milyen feltételekkel állhat el az utas a szerződéstől?
Az utas az utazás megkezdése előtt az utazást bármikor írásban lemondhatja, ennek azonban anyagi következményei lehetnek, mert az utazási iroda bánatpénzt köthet ki a fogyasztó elállásának esetére. Általános szabályként az utazás megkezdését megelőző 60 napon túl nem követelhető bánatpénz, míg a 60. naptól a 35. napig bánatpénzként legfeljebb a részvételi díj 10%-a követelhető az utastól. Szálláshely és apartman foglalására irányuló utazási szerződésnél ez a határidő 45 nap. Az indulást megelőző 35., illetve 45. napon belül a bánatpénz mértéke szabadon határozható meg, de a szolgáltatás díját (részvételi díj) összegét nem haladhatja meg.
Vannak bizonyos esetek, amikor ugyan az utas áll el a szerződéstől, de mégsem kell bánatpénzt fizetnie. Így például, ha azért áll el a szerződéstől, mert az utazási vállalkozó 8%-ot meghaladóan emeli a részvételi díjat vagy lényeges szerződési feltételt módosít. Ilyen esetben az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ha helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni. A helyettesítő szolgáltatást az utas nem köteles elfogadni, dönthet úgy is, hogy – bánatpénz fizetése nélkül – eláll a szerződéstől.
Továbbá ilyen esetben az utazásszervező köteles a teljes befizetett díj után kamatot fizetni, illetve kártérítési kötelezettség (ideértve a nem vagyoni kárt is) is terheli.
Szintén nem kell bánatpénzt fizetni, ha azért áll el az utas a szerződéstől, mert – az utazási szerződés megkötését követően – az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely felkerül a Külügyminisztérium honlapján „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba. Ebben az esetben az utazásszervezőt nem terheli kártérítési kötelezettség, sem kamat megfizetése az ellenérték után.
Ki a felelős az utazási szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért?
A szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért az utazásszervező felel. Sok esetben azonban utazásközvetítőn keresztül kötnek a fogyasztók szerződést (tehát ha az utazási iroda egy másik iroda útjait is értékesíti), ilyenkor a szerződés teljesítésével kapcsolatos szavatossági, kártérítési igényt az utazásközvetítőnél is be lehet jelenteni.
Az utazási szerződés az utas és az utazásszervező között jön létre, ezért az abban foglalt kötelezettségeket teljesíteni kell, függetlenül attól, hogy az utazásközvetítő a hozzá befizetett részvételi díjakat továbbutalta-e az utazásszervezőnek.
Melyek a hibás teljesítés jogkövetkezményei?
Ha az utazásszervező a vállalt szolgáltatást nem az utazási szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a részvételi díjat arányosan leszállítani, kivéve, ha az utas a szolgáltatást vagy valamely részszolgáltatást saját elhatározásából vagy érdekkörében felmerült okból nem veszi igénybe.
Ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező a vállalt szolgáltatás jelentős részét nem tudja teljesíteni, köteles azokat más megfelelő, hasonló értékű részszolgáltatással pótolni. Ha ennek értéke a nem teljesített szolgáltatás értékét meghaladja, a költségkülönbözet az utasra nem hárítható át.
Ha a helyettesítő szolgáltatást az utas indokoltan nem fogadja el, akkor az utazásszervező - amennyiben az utas erre igényt tart - köteles gondoskodni az utasnak az utazás kiinduló helyére vagy az utas által elfogadható, a célországban található más visszaérkezési helyre történő szállításáról. A hazaszállítás költségeit viselnie kell és az igénybe vett részszolgáltatások értékével csökkentett befizetett díjat is vissza kell fizetnie.
Tehát ha a helyszínen derül ki, hogy nem a megrendelt szállást vagy szolgáltatást kapja az utas, és megfelelő helyettesítő szolgáltatást sem tudtak neki felkínálni, akkor – szemben a korábbi gyakorlattal, amikor ilyen esetben csak a saját költségén tudott hazajönni az utas – az irodának gondoskodni kell az utas hazaszállításáról.
Az utas kérheti a hibás teljesítés következtében felmerült kára megtérítését. Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a hibás teljesítés oka rajta kívül álló okra vezethető vissza (például vis major).
Az utazásszervezőnek az utazási szerződés nem vagy hibás teljesítéséből eredő károkért való felelőssége a részvételi díj összegének kétszeresét meghaladó része tekintetében az utazási szerződésben korlátozható.
Mi a teendő probléma/reklamáció esetén?
Az utas a hiba felfedezése után még a helyszínen haladéktalanul köteles a kifogását az utaskísérővel, annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval közölni. Az utaskísérő köteles gondoskodni a kifogásnak a helyszíni szolgáltatónak történő bejelentéséről, illetve köteles jegyzőkönyvbe foglalni a panaszt, és egy példányát az utasnak átadni. Utaskísérő hiányában - ha a helyi szolgáltató a panaszt nem orvosolta - az utas az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt köteles tájékoztatni, akinél az utazási szerződést megkötötte.
Hazaérkezés után első lépésként fel kell keresni az utazási irodát, és jelezni a problémát. Ha nem sikerül a vitát a vállalkozással rendezni, anyagi követelés esetén bírósághoz vagy békéltető testülethez lehet fordulni.
Ha nem anyagi jellegű követelése van a fogyasztónak, hanem az utazási vállalkozó tevékenységével kapcsolatban kíván panaszt tenni (például nem kapta meg az utazási szerződés egy példányát, az utazásszervező megszegte az utólagos díjemeléssel összefüggő tájékoztatási kötelezettséget), akkor a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) lehet fordulni. Fontos, hogy a hatóság csak bírságolhat a jogsértés megállapításának esetében, és nem kötelezheti az utazási irodát kártérítés megfizetésére.
Milyen okmányok szükségesek az EU-n belüli utazásnál?
2004. május 1-je óta az Európai Unió országaiba való belépéshez nem kell útlevél, elegendő a személyi igazolvány is.
Utazás előtt érdemes kiváltani az egy évig – nyugdíjasok és 17 életévüket be nem töltött, Magyarországon élő magyar állampolgárok esetében pedig három évig – érvényes egységes, európai egészségbiztosítás kártyát, amely birtokában az EU-n belül az illető ország állampolgáraival megegyező feltételekkel lehet igénybe venni a sürgősségi ellátásokat. Fontos, hogy a kártyát csak azok a szolgáltatók fogadják el, amelyek szerződésben állnak az adott ország társadalombiztosítási szervével, ráadásul az Európai Unió tagállamainak többségében ezekben az intézményekben sem ingyenes minden egészségügyi szolgáltatás.
Érdemes biztosítást kötni, amely gyakorlatilag bármilyen váratlan eseményre megnyugtató megoldást nyújt: baleset, betegség, poggyászkár, idő előtti hazautazás, látogató rokon kiutaztatása, orvosi vagy kórházi kezelés utáni hazaszállítás, jogvédelem stb.
Érvényes-e a hazai jogosítvány külföldön?
Igen, az egész Unión belül érvényes. Egyes országokban a jogosítvány mellett a gépkocsi forgalmi engedélyét is magánál kell tartania a vezetőnek.
Mi van akkor, ha túlfoglalnak egy járatot, tehát több repülőjegyet adnak el, mint ahány ülőhely van?
Ilyen esetben a légitársaságnak először önként jelentkezőket kell keresni, akik bizonyos előnyökért cserébe lemondanak helyfoglalásukról. Amennyiben az önként jelentkező utasok száma nem elegendő, akkor a légitársaság – azonnali kártalanítás mellett – az utasok beszállását akaratuk ellenére visszautasíthatja.
A kártalanítás összege
a) 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőút esetén 250 euró;
b) 1500 kilométernél hosszabb Közösségen belüli és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőútnál 400 euró;
c) minden egyéb repülőútnál 600 euró.
A kártalanításon kívül a fogyasztó eldöntheti, hogy a jegy árának 7 napon belüli visszatérítése mellett eláll a repülőúttól, vagy azt a legkorábbi alkalommal, illetve egy, a számára megfelelő későbbi időpontban (az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően) tovább folytatja.
Átfoglalás esetén a légitársaság a kártalanítás összegét 50%-kal csökkentheti, ha a másik járat érkezési időpontja annak a járatnak a menetrend szerinti érkezési időpontjánál, amelyre az utas eredetileg jegyet váltott az a) esetben legfeljebb két órával, a b) esetben legfeljebb három órával, a c) esetben legfeljebb négy órával későbbi.
A későbbi légijáratra való várakozás alatt megfelelő ellátásról kell gondoskodni: az utasoknak a várakozási idővel ésszerű arányban díjmentesen étkezést és frissítőket, valamint két telefonhívást, telex vagy faxüzenet, vagy e-mail küldését kell felajánlani.
Amennyiben egy vagy több éjszakás ott tartózkodás szükséges, vagy ha az utazónak a szándékaihoz képest tovább kell ott tartózkodnia, szállodai elhelyezést, valamint a repülőtér és a szálláshely közötti szállítást is biztosítani kell.
Mi van akkor, ha törölnek egy repülőjáratot?
Ha egy olyan korábban tervezett légijárat, amelyre legalább egy helyet lefoglaltak nem közlekedik, akkor járattörlésről beszélünk.
A visszautasított beszállásnál meghatározott teljes kártalanítás (250, 400, illetve 600 euró) illeti meg az utast akkor is, ha a járatát törölték, kivéve, ha
• a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták a járat törléséről, vagy
• az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számára, lehetővé téve, hogy legfeljebb a menetrend szerinti indulás időpontja előtt két órával korábban induljon és a végső célállomást legfeljebb négy órás késéssel érje el, vagy
• az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számára, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljon, és a végső célállomást legfeljebb két órás késéssel érje el.
A légitársaság nem köteles kártalanítást fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
Járat törlése esetén is lehetővé kell tenni az utas számára, hogy a jegy árának visszatérítése mellett elálljon a repülőúttól vagy átfoglaltassa más járatra.
Átfoglalás esetén is – hasonlóan a visszautasított beszálláshoz – a légitársaság a kártalanítás összegét 50%-kal csökkentheti, ha a másik járat érkezési időpontja annak a járatnak a menetrend szerinti érkezési időpontjánál, amelyre az utas eredetileg jegyet váltott
• 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőút esetén legfeljebb két órával,
• 1500 kilométernél hosszabb Közösségen belüli és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőútnál legfeljebb három órával,
• minden egyéb repülőútnál legfeljebb négy órával későbbi.
Továbbá a várakozási idővel ésszerű arányban díjmentesen étkezést és frissítőket, valamint két telefonhívást, telex vagy faxüzenet, vagy e-mail küldését is fel kell ajánlani az utasoknak. Átfoglalás esetén, ha az új légijárat indulási időpontja ésszerű számítás szerint legalább a törölt járat tervezett indulását követő nap, akkor szállodai elhelyezést, valamint a repülőtér és a szálláshely közötti szállítást is kell biztosítani.
Milyen jogok illetik meg az utast, ha késik a járata?
Késés esetén az uniós jogszabály – szemben a járattörléssel, illetve a visszautasított beszállással – nem ír elő automatikus kártalanítási kötelezettséget. Ezzel szemben az Európai Bíróság ítélete szerint viszont a késéssel érintett légi járatok utasai, amennyiben végső célállomásukat az előre tervezett érkezési időhöz képest három vagy több órával később érik el, átalányalapú kártalanítást kérhetnek a légitársaságtól, ha a késést nem rendkívüli körülmények okozták.
Amennyiben egy üzemeltető légifuvarozó indokoltan arra számít, hogy egy járat indulása a menetrend szerinti induláshoz képest késni fog:
a) legalább két órát 1500 kilométeres vagy annál rövidebb repülőutak esetén; vagy
b) legalább három órát az összes Közösségen belüli, 1500 kilométernél hosszabb repülőút és az összes egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőút esetén; vagy
c) legalább négy órát az a) és b) pontba nem sorolható összes egyéb repülőút esetén,
akkor az utasoknak
• a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket, díjmentesen két telefonhívást, telex vagy faxüzenetet, vagy e-mail küldését kell felajánlani; és
• szállodai elhelyezést
- ha egy vagy több éjszakás ott tartózkodás szükséges vagy
- ha az utazónak a szándékaihoz képest tovább kell ott tartózkodnia; és
- szállítást a repülőtér és a szálláshely (hotel vagy egyéb) között; és
• legalább ötórás késés esetén:
- a jegy árának a vételár szerinti visszatérítését hét napon belül, az utazás meg nem tett szakaszára vagy szakaszaira, továbbá a már megtett szakaszra vagy szakaszokra, amennyiben a repülőút az utas eredeti utazási tervével kapcsolatban már nem szolgál semmilyen célt, vagy
- a legkorábbi légijárat igénybevételét, vissza az első indulási pontra.
Mikor kell elveszettnek tekinteni egy poggyászt?
Ha a fuvarozó elismeri az ellenőrzött poggyász elvesztését, vagy az ellenőrzött poggyász huszonegy nappal azután a nap után, amelyen meg kellett volna érkeznie, sem érkezett meg, az utas jogosulttá válik, hogy a fuvarozási szerződésből származó jogait érvényesítse.
Ki a felelős az elveszett/megrongálódott poggyászért?
A fuvarozó felelős az ellenőrzött poggyász megsemmisülése, elvesztése vagy megrongálódása miatt bekövetkezett kárért, ha az ezt előidéző esemény a légi jármű fedélzetén, vagy bármely olyan időszakban történt, amely alatt az ellenőrzött poggyász a fuvarozó felügyelete alatt volt. Nem felelős viszont, ha a kár a poggyász benne rejlő hibája, minősége vagy eltérése miatt következett be.
A nem ellenőrzött poggyász esetén, beleértve a személyes holmikat is, a fuvarozót akkor terheli felelősség, ha a kár az ő, vagy az alkalmazottai vagy megbízottai hibája miatt következett be.
Mekkora a kártérítés mértéke?
Poggyász fuvarozásakor a fuvarozó felelőssége megsemmisülés, elvesztés, megrongálódás vagy késedelem esetére minden egyes utassal szemben 1000 SDR (Különleges Lehívási Jogok – az SDR aktuális árfolyamát az IMF naponta teszi közzé USD-ben) összegre korlátozott, kivéve, ha az utas, amikor az ellenőrzött poggyászt a fuvarozónak átadta, külön kiszolgáltatási érdekbevallást tett, és az ezért felszámított esetleges pótdíjat megfizette. Ebben az esetben a fuvarozó a bevallott összeg erejéig felel, hacsak nem bizonyítja, hogy ez az összeg a feladónak a kiszolgáltatáshoz fűződő tényleges érdekét meghaladja.
Mit kell tenni, ha elveszett/megrongálódott a poggyászunk?
Amennyiben az utas észleli, hogy elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott a poggyásza, akkor ezt haladéktalanul, de legkésőbb a poggyász átvételtől számított hét napon belül írásban be kell jelenteni a fuvarozónak. Késedelem esetében az óvást legkésőbb a poggyász kiszolgáltatása napjától számított huszonegy napon belül kell benyújtani.
Amennyiben határidőn belül nem nyújt be óvást az utas – a csalás esetét kivéve – semmilyen kereset nem indítható a fuvarozó ellen.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
