Gyakori kérdések
Üzleten kívül kötött szerződések
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Azok a termék értékesítésére, vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződések minősülnek üzleten kívül kötött szerződésnek, amelyek megkötésére a vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor.
Mi minősül üzleten kívül kötött szerződésnek?
Azok a termék értékesítésére, vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződések, amelyek megkötésére a vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen
• a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve, hogy a vállalkozás a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagy
• a vállalkozás vagy harmadik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával.
A vonatkozó jogszabály hatálya kiterjed az olyan termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésre is, amely különbözik attól a terméktől, illetve szolgáltatástól, amelynek tekintetében a fogyasztó a vállalkozás látogatását kezdeményezte, feltéve, hogy a fogyasztó nem tudta, és kellő gondosság mellett nem tudhatta, hogy e termék, illetve szolgáltatás értékesítése a vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe tartozik.
Ide tartozik az az esetre is, amikor a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot a vállalkozásnak.
Az üzleten kívül kötött szerződések leggyakoribb példája az utazással egybekötött termékbemutató.
A vonatkozó jogszabály hatálya nem terjed ki
• az építési szerződésre,
• az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésre,
• a biztosítási szerződésre,
• az értékpapírra vonatkozó szerződésekre,
• a vállalkozás vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenységére.
Mi van akkor, ha a fogyasztó a vásárlást követően meggondolja magát? El lehet-e állni a szerződéstől?
Igen, meghatározott időn belül lehetőség van a szerződéstől való elállásra. A termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától, a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig van erre lehetőség.
Elegendő-e telefonon jelezni az elállási szándékot?
Célszerű írásban (lehetőség szerint ajánlott, tértivevényes levélben) jelezni az elállási szándékot.
Mi van akkor, ha a fogyasztót nem tájékoztatják arról, hogy nyolc munkanapon belül elállhat a szerződéstől. Mit lehet tenni ebben az esetben?
A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni elállási jogáról, és annak a személynek a nevéről, címéről, és - ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja. Amennyiben az elállási jogáról nem tájékoztatja írásban a fogyasztót a vállalkozó, akkor a szerződés semmis, azaz úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna.
Elállás esetén követelhet bánatpénzt a vállalkozás?
Csak a jogszabályban meghatározott nyolc munkanapon túli elállás esetén.
Minden esetre vonatkozik az elállási jog?
Nem. Így például nem gyakorolhatja az elállási jogát a fogyasztó, ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti.
Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést részben teljesítették, a fogyasztónak a díj visszafizetésére vonatkozó követelésével szemben a vállalkozás követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan járó díjat. Nem gyakorolhatja az elállási jogát a fogyasztó, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette.
Jogszabály Az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
