Gyakori kérdések
Távközlési szerződésekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdések
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
A felek az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással - így különösen az előfizetői szolgáltatás igénybevételével - köthetik meg. Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a szolgáltató köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyedi előfizetői szerződést, az általános szerződési feltételek kivonatát, valamint - az előfizető kérése esetén - az általános szerződési feltételek egy példányát az előfizető rendelkezésére bocsátani.
Mit értünk hűségnyilatkozat alatt?
Röviden összefoglalva a fogyasztó olcsóbban kap egy adott szolgáltatást, ennek ellentételezéseként vállalja, hogy meghatározott ideig nem mondhatja fel az adott szolgáltatást, ellenkező esetben elveszti a kedvezményt és egyéb anyagi jogkövetkezményei is lehetnek.
Hogyan jöhet létre előfizetői szerződés?
A felek az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással - így különösen az előfizetői szolgáltatás igénybevételével - köthetik meg. Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a szolgáltató köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyedi előfizetői szerződést, az általános szerződési feltételek kivonatát, valamint - az előfizető kérése esetén - az általános szerződési feltételek egy példányát az előfizető rendelkezésére bocsátani. Egyéb módon történő szerződéskötés esetén a szolgáltató köteles tájékoztatni az előfizetőt az általános szerződési feltételek elérhetőségéről.
Jogosult a szolgáltató az előfizetői szerződést egyoldalúan módosítani?
A szolgáltató az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról a hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal az előfizetőket értesíteni, az előfizetőket megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt. Ebben az esetben az előfizető jogosult a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 8 napon belül a szerződés azonnali hatályú felmondására. Amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani az előfizetői szerződést.
Mit kell tartalmaznia az általános szerződési feltételek egyoldalú módosításával kapcsolatos értesítésnek?
Az értesítésnek tartalmaznia kell:
• a módosítások lényegének rövid leírását;
• a módosítások hatálybalépésének időpontját;
• a közzétett általános szerződési feltételek elérhetőségét;
• ha a szolgáltató az előfizetői szolgáltatások díját módosítja, akkor a módosított díj összegét;
• azt a feltételt, jogszabályváltozást vagy hatósági döntést, lényeges körülményt, amellyel a szolgáltató a módosítást indokolja;
• az előfizetőt az általános szerződési feltételek egyoldalú módosítása esetén megillető jogosítványokat.
Általános szerződési feltételek módosítása esetén mely esetben nem jogosult felmondani a szerződést a fogyasztó?
Nem mondhatja fel az előfizető az előfizetői szerződést ilyen esetben a fogyasztó akkor, ha kötelezettséget vállalt arra, hogy a szolgáltatást meghatározott időtartam alatt igénybe veszi és az előfizetői szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. Amennyiben a módosítás a kapott kedvezményeket érinti, és az előfizető felmondja az előfizetői szerződést, a szolgáltató az előfizetőtől nem követelheti a szerződés felmondását követő időszakra eső kedvezmény összegét.
Határozatlan idejű előfizetői szerződés fel lehet mondani, és ha igen, mikor?
Az előfizető a határozatlan idejű előfizetői szerződést legfeljebb 8 napos felmondási határidővel bármikor jogosult további jogkövetkezmények nélkül felmondani.
Mi történik akkor, ha a szolgáltatás a szolgáltató miatt szünetel?
Ha a szolgáltató érdekkörébe tartozó ok miatt kerül sor a szünetelésre –a rendszeres karbantartást esetét ide nem értve-, vagy a szünetelés oka mindkét fél érdekkörén kívül esik, a szünetelés időtartama alatt az előfizető a szünetelés időtartamára vonatkozó díj fizetésére nem köteles. Ha a szüneteltetés egy adott naptári hónapban meghaladja a 48 órát, a szolgáltató köteles visszatéríteni az egy hónapra eső előfizetési díjat.
Nem kell visszatéríteni a díjat, ha a szünetelés oka vis maior. Ebben az esetben a szolgáltatónak kell bizonyítani azt, hogy a szüneteltetést kiváltó ok határidőn belüli megszüntetésére minden tőle elvárhatót megtett.
Van lehetőség arra, hogy szolgáltatóváltás esetén a telefonszámot megtarthassa a fogyasztó?
Igen, ha az előfizető szolgáltatót vált, a vezetékes vagy mobil telefonszámát megtarthatja.
Mely esetekben tagadhatja meg mégis a számhordozást a szolgáltató?
A számhordozást kizáró okok:• ha az előfizetőnek az átadó szolgáltatóval szemben lejárt számlatartozása van,
• ha az előfizetőnek „hűségnyilatkozattal” kötött szerződése vagy kedvezményesen vásárolt telefonkészüléke miatt az átadó szolgáltató felé lejárt tartozása van,
• ha a számhordozást kérő előfizető nem azonosítható a meghatározott dokumentumok alapján,
• ha a hordozást – az adott előfizetői számra vonatkozó szolgáltatás megindítása után – 30 napon belül kezdeményezi az előfizető.
Jogszabály•
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény•
2/2012. (I. 24.) NMHH rendelet a számhordozás részletes szabályairól
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
