Gyakori kérdések
Javító – karbantartó szolgáltatás
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Ha egy termékre már letelt a jótállási, szavatossági határidő, akkor a termék meghibásodása esetén fizetni kell a javításért. Ha azonban a javításnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozót jótállási kötelezettség terheli.
Kell-e fizetni a javításért, a meghibásodott termékre már nincs jótállás, szavatosság?
Ha egy termékre már letelt a jótállási, szavatossági határidő, akkor a termék meghibásodása esetén fizetni kell a javításért. Ha azonban a javításnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozót jótállási kötelezettség terheli.
Milyen hosszú a jótállási idő?
Javító-karbantartó szolgáltatások esetében a jótállás időtartama hat hónap.
A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik.
Pontosan mely javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkoznak ezen szabályok?
1. Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások.
2. Háztartási gépek és készülékek javítása.
3. Barkács- és kerti szerszámok javítása.
4. Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása.
5. Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása.
6. Gyógyászati segédeszközök javítása.
7. Telefon- és telefax-berendezések javítása.
8. Hangszerek javítása.
9. Órák javítása.
Kell-e a vállalkozónak jótállási jegyet adnia?
Igen, a vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó (vagy megbízottja) részére történő átadáskor-külön kérés nélkül- jótállási jegyet adni.
Mi van akkor, ha a fogyasztó nem kapott jótállási jegyet?
A jótállási jegy szabálytalan kiállítása, vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
Mit kell tartalmaznia a jótállási jegynek?
A jótállási jegynek tartalmaznia kell:
a) a vállalkozó nevét és címét;
b) az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;
c) a szolgáltatás díját;
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét;
e) a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.
A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.
Köteles a vállalkozó jegyzőkönyvet felvetetni a bejelentett kifogásról?
Igen, a vállalkozó köteles jegyzőkönyvben rögzíteni a jótállási igényével kapcsolatos bejelentését.
Mit kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek?
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) a fogyasztó nevét, címét,
b) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
c) az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,
d) a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,
e) a hiba bejelentésének időpontját,
f) a hiba leírását,
g) a kifogás rendezésének módját.
Mikor köteles a vállalkozó elismervényt adni?
Amikor a dolgot kijavításra átveszi.
Minek kell szerepelni az elismervényen?
Az elismervényen fel kell tüntetni:
- a fogyasztó nevét, címét
- a dolog azonosításához szükséges adatokat
- a dolog átvételének idejét
- azon időpontot, amikor a fogyasztó átveheti a kijavított dolgot
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
