Életmód
Ne csak az iskolát, a gyereket is nézzük!
Hogyan válasszunk középiskolát?
2010. október 12.
Hatosztályos, gimnázium, nyolcosztályos gimnázium? Matektagozat, kéttannyelvű gimnázium, informatikai szakközép? Mit válasszunk gyermekünknek? És ha csak a közeli hagyományos gimibe tudjuk beíratni, piacképtelenné tesszük egy életre? Az biztos, hogy az iskolaválasztás hosszú időre meghatározza a gyermekünk életpályáját, s ha rosszul döntünk, a kiigazítás sok időt, fáradságot és pénzt emészthet fel.
Az egyik alapvető kérdés, hogy hány éves korban kezdje az ember gyereke a középiskolát. Ma már 10 és 12 éves korban is lehet váltani, nyolc-, illetve hatosztályos középiskolába.
Nyolc és hat
A nyolcosztályos gimnáziumot annak a gyereknek érdemes megpróbálnia, akinek sem a tanulás, sem a közösségbe való beilleszkedés nem okoz problémát. A hatosztályos középiskolákról pedig tudnunk kell, hogy egyrészt sokkal kevesebb van belőlük, másrészt itt a tantárgyak zömében 7. osztályban kezdik a középiskolás tananyagot, tehát a felvételizőknek itt is nagyon jó alapkészségekkel kell rendelkezniük. – Látnunk kell azonban, hogy egy ilyen választás nehezebben korrigálható, mert a tananyag mindkét intézménytípusban eltérően tagolódhat, mint hagyományos iskolában, ezért nehezebb visszatérni a régi rendszerű intézményekbe – mondja Lénárd András, az ELTE tanárképző főiskola adjunktusa. – A váltás legfontosabb mozzanata azonban, hogy a gyerek maga is akarja! Ha pedig nem sikerül, ne keseredjünk el – lesz még a gyereknek alkalma rá, hogy megtalálja a helyét.
Egyház, alapítvány, állam
A gimnáziumoknak csak kétharmadát tartja fenn önkormányzat vagy központi költségvetési szerv (ez utóbbi kategóriába az egyetemek gyakorlógimnáziumai tartoznak), egyharmaduk nem állami: felerészben egyházi, felerészben alapítványi fenntartású intézmény. Mind az egyházi, mind az alapítványi középiskolákra jellemző, hogy tanulói létszámuk kevésbé igazodik a demográfiai mozgásokhoz, mint az önkormányzati fenntartású iskoláké. A stabilabb beiskolázási bázis sajátos és ismeretes éthoszuknak tulajdonítható: az őket előnyben részesítő szülők és gyerekek tulajdonképpen pont ezt választják, tehát más szempontok szerint döntenek, mint az önkormányzati vagy állami fenntartású iskolák közül választók.
Az ötéves középiskola
Ma már nemcsak az a kérdés, mikor kezdje le a középiskolát a gyerek, hanem az is, hogy mikor fogja befejezni. Számos olyan program létezik ugyanis, amely az amúgy négyosztályos középiskolai képzést megnyújtja egy 0., előkészítő évfolyammal.
Közülük a legismertebb intézménytípus talán a kéttannyelvű középiskola. Ebben az ötéves képzési formában a négy „rendes” középiskolai év mellett van egy bevezető nyelvi év is, amelynek során a diákok intenzív nyelvtanulással felkészülnek rá, hogy a képzés további négy évében a tantárgyak egy – a helyi tantervben meghatározott – részét idegen nyelven tanulják majd.
Az is egyre gyakoribb, hogy más középiskolák is indítanak úgynevezett nyelvi előkészítő évfolyamot – 2010-től kezdődően pedig bármely középiskolában megszervezhetnek ilyet, ahol az ezt igénylők létszáma indokolja. Egy nyelvi előkészítő évfolyam célja értelemszerűen az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, ugyanakkor a heti legalább 12 órás nyelvi képzés mellett négy órában informatikát tanulhatnak a diákok, s ezeken túl képességfejlesztő órákra is lehet számítani. Ez utóbbiakon a hagyományos tantárgyak keretében oktatott szövegértési, matematikai stb. kompetenciafejlesztés mellett komplex tantárgyi modulok (pl. média, dráma stb.) is előfordulhatnak. A pontos óraszámokat és arányokat mindig a helyi pedagógiai programból, a helyi tantervből tudhatja meg az érdeklődő.
Az Arany János Tehetséggondozó Program is ötéves középiskolai oktatást jelent. Célja, hogy a tehetséges, hátrányos helyzetű gyerekeket hozzásegítse, hogy a középiskolában mindazt a tudást megszerezzék, amit szerencsésebb társaik otthonról hoznak. A program konkrét céljai között szerepel a diákok ECDL-vizsgához, jogosítványhoz, használható nyelvtudáshoz való juttatása is. A tanulók ebben a képzésben a nulladik évfolyamon készségfejlesztésben, tanulásmódszertani tréningeken és személyiségfejlesztő, önismereti jellegű órákon vesznek részt.
A szakközépiskola
A szakközépiskola ma a legnépszerűbb képzési forma, annak ellenére, hogy az idejárók végezhetnek legidősebb korukban az egész rendszerben. A tizenkettedikesek ugyan érettségi vizsgát tesznek, ám a tényleges szakképesítéseket ezt követően 1–3 éves képzésen, vagyis akár a 15. évfolyamon szerzik meg. A képzési időt tovább nyújthatja, ha az iskola nyelvi előkészítő évfolyamot indít. Ebben a képzési formában tehát a tanulók az érettségi mellett OKJ-s szakképesítést is szereznek. Az ilyen intézményben érettségizetteknek nagyjából 25 százaléka marad iskolájában, és választja ezt a képzési formát, a többiek a felsőoktatásba vagy a felsőfokú szakképzésbe kerülnek.
A kiválasztás szempontjai
Miután döntöttünk az iskolatípus felől, nézzük meg a számításba jövő intézményeket – akár személyesen is. Tanácsos azonban ezelőtt kialakítanunk a megfelelő szempontrendszert – tanácsolja Dr. Lénárd András, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának adjunktusa. – Ne csak az iskola eredményeit figyeljük. Az intézmény fizikai közelsége is rendkívül fontos, és ugyanez igaz a gyerek baráti körére is: elég váltás maga az iskola, az új tanárok, új követelmények, ennek az átvészeléséhez bizony jól jön, ha a gyerek barátok közt érezheti magát. Éppen ezért kevésbé tartom jó választásnak azokat az iskolákat, amelyekbe nagy beiskolázási területről érkeznek a diákok. Ami a tananyagot illeti, a tanórák, a helyi tanterv mellett érdemes megnézni a tanórán kívüli lehetőségeket is, illetve azt, hogy milyen nyelvet milyen szintről kezdve tanulhat a gyerek. Nézzünk utána, vannak-e az iskolának nemzetközi kapcsolatai, szerveznek-e cserediák-programot, amely a nyelvtanulásnak egyik legjobb segítője!
További fontos szempont lehet, mennyire állandó a tanári kar. Főleg a kisiskolásoknál szokták azt a tanácsot adni, hogy tanító nénit válasszunk, ne iskolát – folytatja Lénárd András. – Ez azonban elég kétes értékű tanács, hisz a jelentkezéskor kiválasztott tanító néni szeptemberre akár el is mehet az iskolából, s ugyanez igaz a középiskolai tanárokra is: ne egy-egy kimagasló tanáregyéniséget célozzunk meg, inkább egyenletes színvonalat nyújtó intézményt keressünk!
Tényleges választásnál általában kétféle szülői attitűddel vannak tapasztalataink – állapítja meg Magócs Éva, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium igazgatója, közoktatási minőségügyi szakértő. – Az első szerint az az fő szempont, hogy a gyerek érezze jól magát az iskolában, a másik szerint viszont az, hogy hozzák ki belőle a maximumot. Mindkettő érthető kívánság, ám oda kell figyelni, ellenőrizni kell, hogy a választott iskola pedagógiai programja támogatja-e jogos elvárásaink kielégítését. A másik alapvető, iskolaválasztást meghatározó kérdés az lehet, hogy hány és milyen döntési pont áll majd kamaszodó gyermekünk rendelkezésére, ha eléri azt az életkort, amelyben egyéniségét, személyiségét döntéseivel is ki szeretné fejezni. Hiszen egy 14 éves gyerek helyett alapvetően a szülei döntenek, és ez rendjén is van, mint ahogy az is, hogy később ő maga beleszólhasson abba, hogy az alapvető kereteken belül milyen lehetőségekkel élne. Itt elsősorban a 11-12. évfolyamon elérhető fakultációk, választható tanórán kívüli elfoglaltságok jönnek számításba, ezeket ugyancsak megnézhetik a szülők a pedagógiai programban. És mindenképpen fontos az iskolával való személyes találkozás, a nyílt napokon való részvétel!
A különös közzétételi lista kötelező elemei
- A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához – azaz, itt a tanárok képzettsége mellett szerepel, hogy milyen osztályokban milyen órákat tartanak.
- A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége.
- Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve: kompetenciamérések szövegértésből és matematikából folynak a 4., 6., 10. évfolyamon. Attól függően, hogy a középiskola hány évfolyamos, a hatodikos és a tizedikes eredményeket találhatjuk meg, és általában közlik az országos, valamint az iskolatípusonkénti átlagot is.
- Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói.
- Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók.
- Középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve: itt az országos és iskolatípusonkénti átlaggal együtt szoktak szerepelni a mutatók.
- Szakképzésben részt vevő iskolákban a pályakövetés eredményei.
- Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége.
- Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai.
- Az iskolai tanév helyi rendje: a konkrét menetrenden túl kiolvasható belőle az iskola filozófiája – mit tart fontos, ütemezendő feladatnak, miféle tanórán kívüli elfoglaltságokat terveznek.
- Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulói létszám.
Értelem és érzelem
Általános jó tanács lehet, hogy ne hozzunk csupán egyetlen ponton alátámasztott döntést, hanem minél több szempontot vegyünk figyelembe. Kevés az, hogy az iskola közel van vagy a szomszéd gyereknek bevált – ez utóbbi alapon hozzuk a legtöbb döntést, noha tisztában vagyunk vele, hogy a szomszéd gyerek igényei és képességei – továbbá tanárai – egész mások lehetnek, lehettek, mint a mi gyerekünké.
A tájékozódást kezdjük azzal, hogy alaposan körülnézünk a számba jövő intézmények honlapján! Minden iskola törvényi kötelezettsége, hogy nyilvánosságra hozza az úgynevezett különös közzétételi listán szereplő, az iskola működését, eredményeit jellemző adatokat (lásd bővebben keretes írásunkat). Az iskolák honlapjukon szokták ezt megtenni, ezért is érdemes gondosan átnézni, összevetni más szóba jövő iskolák adataival. – Sok helyütt azonban elmulasztják, hiányosan teljesítik ezt a kötelezettséget – állapítja meg Magócs Éva. – Ha olyan iskolára bukkantunk, ahol ez a lista nem teljes, telefonon vagy akár személyesen is kérdezzünk rá az adatokra!
A tanulói kompetenciamérések eredményeit, mutatószámait folyamatukban kell értelmeznünk: a tizedikesek szövegértési, illetve matematikai mérési eredményeit vagy ugyanannak az évfolyamnak az érettségi eredményeivel vagy pedig az egymás utáni évek eredményeivel érdemes összevetni. Így kaphatunk képet a tanulók képességei helyett az iskolában folyó fejlesztés hatékonyságáról.
Ha már a kiszemelt iskola honlapján járunk, nézzük meg a nevelési programot is! Ez főleg akkor fontos, ha pedagógiai program vagy egyes tantárgyak szintjén specializációt kínál az iskola. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az iskola, az oktatás, a nevelés emberi kapcsolat is, s az ilyenekben fontos a szimpátia, az otthonosság. Vigyük el a gyereket a szóba jövő iskolák nyílt napjára vagy más rendezvényére is – így születhet megalapozott döntés, amelyet nem bánunk majd meg.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
