Életmód
Fog- és szájápoló szerek körképe
Ne vegyük foghegyről!
2010. október 12.
Sokrétű szempontoknak kell megfelelnie a szájápoló szereknek. Főként, ha tudjuk, hogy például a túlzásba vitt fogfehérítés kifejezetten árthat a fogzománcnak, vagy éppen ismerjük azt a reklámcselt, amely a „még több fluoridra” hivatkozik. Hiába több a több, ha nincsen rá valódi szükség! Milyen fogkefét, fogkrémet és egyéb szereket használjunk? Cikkünkből megtudhatja.
A fogmosás megszeretéséhez, a helyes fogápolási szokások kialakításához, a helyes fogmosási technika alkalmazásához különböző motivációk szükségesek.
Babafogak
A tejfogsor már a születés előtt kezd kialakulni. Általában 20 tejfog fejlődik. Az első (alsó) metszőfogak 4-7 hónapos kor körül bújnak elő. Ebben az időszakban jó, ha a szülők mossák a baba fogait. Már a pici babák fogai is szuvasodhatnak, elsősorban a cumisüvegből fogyasztott cukor tartalmú italok miatt. A tejfogak szuvasodása a felső metsző fogaknál és az örlő fogak barázdáiban jelentkezik. A tejfogakat el is lehet veszíteni fogszuvasodás miatt. Súlyosabb esetben a probléma akár a rágást és a beszédkészséget is negatívan befolyásolhatja. A szemfogak 16—18, az első őrlőfogak 12—14, a későbbiek 20—30 hónaposan fejlődnek ki. 4 éves korra az összes tejfog megjelenik. A tejfogak 6-12 éves kor között kihullanak, és alattuk nőnek a maradandó fogak, általában 32 maradandó fog alakul ki. A fogsor ekkor még hézagos.
A védelmi hadsereg katonái A jó fogtisztító hatás a dörzsanyag típusától és mennyiségétől függ. A dörzsanyagok vízben oldhatatlan, ásványi eredetű, nagyon finom szemcséjű porok. A felületaktív anyagok a tisztító hatást segítik és a habzást biztosítják. Fogszuvasodás ellen a leghatásosabbak a fluoridos fogkrémek és szájvizek.
A fluoridot többféle vegyület formájában szokták használni.
A plakk fehér színű, zselatinszerű lerakódás a fogak felületén. Képződése ellen az antiszeptikus és
baktericid hatású vegyületek hatásosak. A fogíny gyulladásos állapotát gyógynövény kivonat, vitamin, vérzéscsillapító, összehúzó hatású anyag.
Mikor kell kezdeni a fogmosást?
Amint megjelennek az első tejfogak, ideje elkezdeni a fogmosást megfelelő bébi fogkefével és fogkrémmel! Az ehhez szükséges kézügyességet a szülők segítik kialakítani. A leghatásosabb a példamutatás és a fogmosás játékos ellenőrzése. Az egészen kicsiknek készült termékek gyümölcsös aromával ízesítettek. A 6 évesnél idősebbeknek szánt fogkrémek már fluoridot is tartalmaznak a szuvasodás megelőzésére; mennyisége 500 ppm (parts per million, azaz milliomod rész, másképpen: mg/kg) körüli. 8 éves korukra a gyerekek önállóan képesek fogat mosni.
A gyerekeknek speciális gyermekfejű és nyélméretű fogkefére van szükségük, puha lekerekített végű sörtékkel. A legkisebbek fogkeféjének apró a feje és a nyele korong alakú, amely lehetetlenné teszi a lenyelést (gyermekbiztos). Ezt a kefét előszeretettel rágcsálják a kicsik.
A száj kémhatása, a pH érték
A száj pH értéke, közel semleges kémhatása fontos tényező a fogszuvasodás kialakulásában. Ha viszont a lepedék miatt a fog környezete savassá válik, ásványi anyagok oldódnak ki a fogzománcból és a dentinből, ezzel megindítják az ásványi anyag vesztését. Cukortartalmú ételek fogyasztása után a lepedék baktériumai a cukor egy részét rövid időn belül savvá bontják, ennek következtében a szájüreg kémhatása savasodik, azaz pH értéke csökken – elég sav alakul ki ahhoz, hogy elindítsa a fogszuvasodást.
Fogkefék
Az egyéni szájhigiénia legfontosabb és legáltalánosabb eszközei. A szájüregben állandóan keletkező bakteriális foglepedék csak mechanikai tisztítással, a fogkefe sörtéinek dörzsölő hatására távolítható el. A fogkefék alkalmasak a lepedéken kívül bizonyos elszíneződések és ételmaradékok eltávolítására is. Különböző fejformájú és nagyságú fogkefék kaphatók – igen hatékony elektromosak is.
Az ideális fogkefe hajlékony, rugalmas sörtéjű, minden fogfelszín elérését lehetővé teszi. A fejében a sörtecsomókat négy vagy öt sorban helyezik el. A műanyag szál keresztmetszete és keménysége szerint lehet kapni kemény, közép kemény és puha fogkeféket. Ezt a tulajdonságot a gyártók jelölik a fogkefe nyelén vagy a csomagoláson.
A puha (sensitive) fogkefék használatát elsősorban ínysorvadás miatt kialakult érzékenység esetén ajánlják. A lepedék leghatékonyabban a közép kemény fogkefékkel távolítható el.
A legegyszerűbb fogkefe egyforma hosszúra levágott és koptatott végű, elemi műanyag sörteszálakat tartalmaz. Vannak fűrészfogszerűen levágott sörtecsomókat tartalmazó fogkefék, ezekkel jobban be lehet hatolni a fogközökbe. Kaphatók olyan fogkefék is, amelyeknek két vagy három középső sörtecsomó sora mélyebben van, mint a két szélső. A magasabb szélső szálak az ínytasak tisztítását szolgálják, de hasonló fejkiképzést ajánlanak rögzített fogszabályozó készüléket viselők számára is. Ezek továbbfejlesztett változatai, a 3D fogkefék egyszerre teszik lehetővé a fogak több felülete és a fogíny dörzsölését.
Egyes fogkefék a többi csomótól eltérő színű „indikátor” sörtecsomókat tartalmaznak. A festett csomók színe az elhasználódás arányában halványodik el. A fogkefét akkor kell cserélni, ha az indikátor sörtecsomó már félig elhalványodott, elveszítette színét.
Fogkrémek, fogzselék
A szájápolók legjelentősebb és legnagyobb csoportját a fogkrémek és a fogzselék alkotják. A jó tisztító hatás a dörzsanyag típusától és mennyiségétől függ, mennyisége márkától függően 20–40 % között változik. A dörzsanyagok vízben oldhatatlan, ásványi eredetű, nagyon finom szemcséjű porok. A tisztító hatást segítik és a habzást biztosítják a felületaktív anyagok, mennyiségük 0,5–1,0 %.
A fogkrémek tartalmaznak még glicerint, szorbitot, ami a fogkrém nedvességének megtartásában segít és hozzájárul a fogkrém édeskés ízéhez. A fogkrém kiválasztását nagymértékben befolyásolja íze, illata és frissítő, leheletjavító hatása, amely a csípős borsmentaolajtól (peppermint) és mentoltól származik. A fodormentaolaj (spearmint) nálunk kevésbé kedvelt. Fűszeres ízt – egyben antiszeptikus hatást is – nyújthatnak a különböző illóolajok, például ánizs, eukaliptuszolaj.
Fogszuvasodás ellen leghatásosabbak a fluoridos fogkrémek. Azok a szerek hatásosak a fogszuvasodás megelőzésében, amelyek vízoldható fluorid tartalma jelentős, mennyiségüket a fogkrémeken külön is feltüntetik, a megengedett legnagyobb érték 1.500 ppm. A fogínygyulladást gyógynövénykivonat, vitamin, vérzéscsillapító, összehúzó hatású anyagot tartalmazó fogkrémek enyhíthetik.
A plakk képződése ellen az antiszeptikus és baktericid vegyületek hatásosak. A plakk fehér színű, zselatinszerű lerakódás a fogak felületén. A fogíny szélénél jelenik meg, és fogkefével még könnyen eltávolítható. Amikor a foglepedék megtámadja a fogínyt, figyelmeztető jelként megjelenhet a fogínyvérzés. Ha elhanyagoljuk, a lerakódás megnövekszik, baktériumok hatására megkeményedik, majd fogkő lesz belőle. A fogkő elmeszesedett foglepedék, mely az íny alatt és íny felett egyaránt előfordulhat. A fogkő károsan befolyásolja az íny és a fogágy állapotát. Következményei a fogínygyulladás, fogínysorvadás, ami után a fog könnyen meglazul és kiesik. Az „antiplakk” hatású (klórhexidin stb.) anyagok hátrányos tulajdonsága, hogy kellemetlen ízűek, tartós használatuk a fogak felületén elszíneződést okozhat.
Ha már kilátszik a fognyak, vagy a fogzománc elvékonyodott, porózusabbá vált, a fog érzékennyé válik a forró és hideg élelmiszerekre, édes és savanyú ízekre. A fájdalomérzet küszöbét egyes, „sensitive” jelzésű fogkrémek időszakosan növelhetik, de menjünk fogorvoshoz!
Szájvizek
A hatékony szájápoláshoz hozzátartozik a szájvizes öblögetés is, melyre a fogmosás és a fogselyem használata után kell sort keríteni. Mindig hígítva kell őket használni! Ha a szájvizet vízbe csepegtetjük, illóolaj tartalma miatt fehér színű vagy opálos oldatot kapunk. A szájvizek egyrészt frissítik, üdítik a lehele¬tet, elfedik a szájból vagy a gyomorból, a fogak közötti ételmaradék bomlásából, valamint a dohányzásból eredő szagot, kellemessé varázsolják a szájízt. Másrészt tisz¬títják, és különleges hatóanyagaikkal fertőtlenítik a szájüreget. A szájvíz behatol azokra a helyekre is, ahová a fogkefe nem ért el, a fogak közötti résekbe és az íny széleihez.
A szájvizek etilalkoholból, illóolajokból, íz- és aromaanyagokból, felületaktív anyagokból és különleges hatású adalékokból állnak. Az oldatban a különféle illóolajok és hatóanyagok között van borsmentaolaj, mentol, anetol, eugenol, teafaolaj, eukaliptuszolaj. Ezek már önmagukban is antiszeptikus hatásúak, de a hatás fokozható további speciális hatóanyagokkal, melyek gyakran megegyeznek a fogkrémekével (pl. fluorid).
A szájspray praktikus, kisméretű, táskában elfér, a száj frissítésére szolgál, a fo¬lyadék töltete a szájvízéhez hasonló.
Fogápolószerek nemzetközi tesztje
Meglehetősen alapos munkát végzett az ICRT nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezet, amikor a német Stiftung Warentest megbízásából részletes vizsgálatnak vetette alá az Európa több piacáról összegyűjtött termékeket. Muszáj volt kiszabadulni a reklámok olykor csalóka, néha kifejezetten becsapós szólamai közül. Ha ugyanis utánanéznénk azoknak a fogorvosi szervezeteknek vagy „neves” fogorvosoknak, akik a reklámok szerint ajánlanak nekünk valamit, bizony sokszor csalódnánk. A fő értékelési szempontok között ezúttal hangsúlyos a terméktájékoztatás (feliratozás, hivatkozás, rendeltetés megjelölése) is.
Az értékelésben egymás mellé kerültek a hasonló célú termékek, pl. az érzékeny fogak kezelésére vagy speciális fogászati célokra alkalmasak, a gyermekek számára ajánlottak.
A szuvasodás elleni hatásoknál a fluorid koncentrációját és komponens-típusát vizsgálták az elért pH-érték alapján. Az eredmény: a fluorid-tartalom akár jelentős növelése is csak csekély mértékben növeli a hatékonyságot. A „még több” ez esetben tehát nagyjából felesleges, az 500 ppm feletti fluorid-értéket a tesztben „túl magas, nem ajánlott”-ként értékelték.
A különböző fogászati elváltozások (lerakódás, ínysorvadás) elleni védelmet a teszt aszerint értékeli, hogy mennyire hangsúlyos a feliratozásban (és a reklámban) ezek szerepe. Az általános tapasztalat szerint a vizsgált szerek mindegyike hatékony valamilyen formában a gingivitis és a periodontitis kórképekre. Azokat a szereket, amelyeknél ez nem feltétlenül követelmény (pl. kisgyermekek fogkrémei), e tekintetben nem vizsgálták, hacsak nem volt erre (indokolatlanul) utalás.
A tesztben a fogápoló szerek hatóanyagait aszerint értékelték, hogy azok (pl. a klórhexidin és más fluor- vagy klórvegyületek) koncentrációja mennyire közelít a klinikai elméleti optimumhoz.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
