Az új építésű ingatlan, bár drágább, de akár már a tervezés során leköthető, amikor még lehetőség van saját elképzeléseink megvalósítására a helyiségek kialakítása, a szaniterek, burkolatok és egyéb berendezési tárgyak kiválasztása során. Ráadásul új lakás vásárlásánál, ha annak forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot, nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni.
Fontos szempont továbbá, hogy az esetleges kivitelezési hibákkal, hiányosságokkal szemben védelmet nyújthat a három éves jótállási kötelezettség. Ám ez sem garancia mindenre, hiszen megszűnhet a cég, s akkor nincs kivel szemben érvényesíteni az igényt. Érdemes tehát a vásárlás előtt alaposan tájékozódni az értékesítő felől. A jótállási jogokat a lakás tulajdonosa – a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő – a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti.

Mire vonatkozik a jótállás?

A jótállás kiterjed a lakások, lakóépületek épületszerkezeteire (épület szigetelése, külső vakolat, lakások burkolata, nyílászárók stb.), valamint a beépített berendezési tárgyakra; például a tűzhelyre, páraelszívóra, villanybojlerre, fürdőkádra, beépített bútorokra, redőnyre.
A garancia vonatkozik a lakásokat kiszolgáló helyiségekre, így a teremgarázsra vagy a lépcsőházra is.
A fogyasztók gyakran úgy gondolják, hogy olcsóbb, ha nem a vállalkozó általi beépítést választják, hanem később külön vásárolják meg a berendezési tárgyakat. Azonban, ha például a lakásnak tartozéka a klímaberendezés, akkor arra is vonatkozik a már említett három éves jótállás, de ha később, az átadást követően mi magunk vásárolunk egy üzletben légkondicionálót, akkor arra csak egy év a kötelező jótállás.

Jótállási jegy

Figyeljünk oda arra, hogy az átadás-átvételkor kapjunk jótállási jegyet, amellyel jótállási igényünket érvényesíteni tudjuk. Ha szabálytalanul állítják ki, vagy egyáltalán nem adnak, nem érinti a jótállási kötelezettség érvényességét, de megkönnyíti helyzetünket, ezért mindenképpen jó, ha van. Ezt lakásonként külön-külön kell kiállítani, így ne fogadjuk el a vállalkozó arra való hivatkozást, hogy egy valamennyi lakásra kiterjedő, közös dokumentum van csak.

Reklamáció – kijavítás

A hibák megjelenésekor haladéktalanul jelezzük azt! A vállalkozónak a reklamációt 15 napon belül meg kell vizsgálnia, és nyilatkoznia kell az igény teljesítéséről. Ragaszkodjunk hozzá, hogy a minőségi kifogásunkról készüljön jegyzőkönyv.
Előfordul, hogy nem rendeltetésszerű használatra való hivatkozással utasítják el a fogyasztó igényét. Mondjuk, arra hivatkoznak, hogy azért penészedik a fal, mert nem szellőztetünk megfelelően. A jogszabály értelmében a vállalkozót terheli a bizonyítási kötelezettség, tehát alá kell támasztania – például szakvéleménnyel –, hogy a hiba oka a lakás átadása után keletkezett.
A hiba jellegétől függően kérhetünk javítást, a hibás dolog kicserélését vagy a hibás munka ismételt elvégzését, illetve második lépésként árleszállítását, illetve kellően indokolt esetben elállhatunk a szerződéstől. A javítást úgy kell elvégezni, hogy a lakás használatát lehetőség szerint ne akadályozza. Amennyiben a javítás megfelelő időre nem készül el, vagy a vállalkozó nem tudja kijavítani a hibát, akkor ezt mással is elvégeztethetjük, és ennek költségét a vállalkozótól kérhetjük.
A hiba kijavítása mellett esetleges kárunk megtérítését is követelhetjük. Például, ha az egyik szobában fel kell szedni a javítás miatt a teljes parkettát, és csak bérelt raktárban tudjuk elhelyezni bútorainkat, akkor ennek – számlával igazolt – költségét is kérhetjük.

Kötelező alkalmassági idő

Egyes épületszerkezetekre és anyagokra a jogszabály kötelező alkalmassági időt határoz meg. Ez az épületelem típusától függően 5 (nyílászáró szerkezet, kerámia padló- és falburkoló lapok, parketta, padlószőnyeg, szaniterek, klímaberendezés stb.) vagy 10 év (talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelés, födém, építményhez szerkezetileg csatlakozó külső létesítmények, mint a lépcső) lehet. Ezen határidőn belül a fogyasztó szavatossági igénnyel léphet fel, de ekkor már neki kell bizonyítania, hogy a hiba gyártási eredetű.

Jogorvoslati lehetőségek

Amennyiben a leírtaktól eltérőt tapasztalunk, panaszt tehetünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál. Igényünk érvényesítéséért pedig javasolt békéltető testülethez, bírósághoz fordulni.