Gyakori kérdések
Új építésű lakásokra vonatkozó jótállási szabályok
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Újonnan épített lakásokra, illetve lakóépületekre a kötelező jótállás időtartama 3 év, amely az átadás-átvételi eljárás befejezésétől indul. A vevő és az eladó közötti megállapodás alapján ennél szigorúbb feltételek is megállapíthatók.
Milyen jótállási szabályok vonatkoznak az új lakásokra?
Újonnan épített lakásokra, illetve lakóépületekre a kötelező jótállás időtartama 3 év, amely az átadás-átvételi eljárás befejezésétől indul. A vevő és az eladó közötti megállapodás alapján ennél szigorúbb feltételek is megállapíthatók.
Mire vonatkozik a jótállás?
A lakások épületszerkezeteire (pl. az épület falai, födémszerkezete, kéményei, tetőszerkezete, burkolatai, szigetelése, külső vakolata), a lakás- és épületberendezésekre (pl. redőny, szellőztető berendezés, fűtő-és melegvízellátó berendezések, beépített bútorok, víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel).
A lakóépület mely helyiségei/részei tartoznak még a kötelező jótállás alá?
Kötelező jótállás alá tartoznak:
• tetőterasz,
• pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló,
• kapualj,
• lépcsőház,
• folyosók és függőfolyosók,
• központi berendezések helyiségei,
• mosókonyha,
• szárítóhelyiség,
• gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség,
• hulladéktároló helyiség,
• gépkocsitároló helyiség (garázs, teremgarázs).
Kivel szemben lehet érvényesíteni a jótállási igényt?
A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (a továbbiakban együtt: vállalkozó) terheli.
A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti.
Szükséges-e valamilyen dokumentum a jótállás érvényesítéséhez?
A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.
A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni.
A jótállási jegynek tartalmaznia kell:
• a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,
• a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,
• a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,
• az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.
Amennyiben a jótállási jegyek átadása nem történik meg, a vevő abban az esetben is védve van a jogszabály által, tehát jótállási jegy nélkül is ugyanúgy érvényesítheti jogait, mintha a birtokában lennének a papírok.
Minőségi kifogás esetén kit terhel a bizonyítási kényszer?
A jótállást vállaló félnek kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett (pl. a nem rendeltetésszerű használat következménye).
Meddig tart, mire kijavítják a hibát?
A vállalkozónak a bejelentett jótállási igényt a bejelentést követő 15 napon belül meg kell vizsgálnia a hibát, valamint köteles a jogosult igényéről is nyilatkozni. A javítást, a cserét, illetve a munka újbóli elvégzését pedig úgy kell teljesítenie, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.
A jótállási igények érvényesítése körében mit kérhet a fogyasztó?
A fogyasztó elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
ha pedig sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott érdeksérelem nélkül – nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A 3 éves jótállási idő eltelte után a fogyasztó már semmilyen igénnyel nem léphet fel?
De igen. Az egyes épületrészek tekintetében ugyanis ún. kötelező alkalmassági időt határoz meg a jogszabály. Ezen kötelező alkalmassági idő – az adott épületrésztől függően- 5, illetve 10 év.
Mit jelent a kötelező alkalmassági idő?
A kötelező alkalmassági idő azt jelenti, hogy ezen időtartamon belül a fogyasztó szavatossági igénnyel léphet fel.
Jogszabály• A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
