A hűtést igénylő élelmiszereket, például tejet, tejterméket csak az erre a célra használatos hűtőpultokban szabad elhelyezni.
A kenyeret a legtöbb üzletben a szállító konténerben helyezik ki. Itt a vásárlónak illik ügyelnie arra, hogy ne csupasz kézzel tapogassa végig a választékot, keresve, hogy melyik a legpuhább vagy legropogósabb darab, hanem használja ehhez a kihelyezett csomagolópapírt, illetve polietilén tasakokat.
Hentesáruk, húskészítmények, felvágottak, sajtok, hidegkonyhai készítmények vásárlásakor szintén követeljük meg, hogy az eladó a kiválasztott terméket villával, kanállal, fogóeszközzel helyezze a csomagolóanyagba, és csak azzal együtt a mérlegre.

Ezeknek az áruféleségeknek a vásárlásakor legyünk nagyon óvatosak, és csak olyan hűtőpultból vásároljunk, ahol sértetlen csomagolású árut találunk, amelyen tüzetesebb vizsgálattal sem fedezünk fel a felolvadás és újrafagyás jeleit. Kisebb boltokban még ma is gyakran előfordul, hogy az el nem fogyott, előhűtött baromfit az üzletben fagyasztják le. Ez káros lehet az egészségre, tehát ilyet ne vásároljunk!

Az élelmiszer jelölésén az alábbi adatokat kell feltüntetni:
a) az élelmiszer megnevezése,
b) az összetevők felsorolása,
c) bizonyos összetevők vagy összetevő csoportok mennyisége,
d) előrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége,
e) az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának időpontja,
f) a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek,
g) az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe,
h) az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől,
i) felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni,
j) az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint.

Az élelmiszerek két fajta felhasználhatósági határidővel kerülnek forgalomba. A gyorsan romló élelmiszereknek fogyaszthatósági határidejük, a hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek pedig minőség-megőrzési időtartamuk van.
Az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi. A minőségmegőrzési időtartamot az élelmiszeren az alábbiak szerint kell feltüntetni:
A dátumot a következő szövegnek kell megelőznie:
a) ha a dátum jelölése tartalmazza a napot: „minőségét megőrzi: ............”,
b) ha a dátum jelölése csak az évet és a hónapot tartalmazza: „minőségét megőrzi a jelzett hónap végéig: ...............”,
c) ha a dátum jelölése csak az évet tartalmazza: „minőségét megőrzi a jelzett év végéig: ............”.

A dátumnak a nap/hónap/év sorrendet kell követnie. A hónap feltüntethető arab számmal vagy betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidítéssel. Betűvel történő jelölés esetén elfogadható az Európai Unió más tagországainak hivatalos nyelvén történő megjelölés, feltéve, hogy az a magyar fogyasztó számára nem félreérthető. Az év jelölhető kettő vagy négy karakterrel.

Olyan élelmiszereknél, amelyek
a) három hónapon túl nem tarthatók el, elegendő a nap és a hónap jelölése,
b) három hónapnál tovább, de 18 hónapnál tovább nem tarthatók el, elegendő a hónap és az év jelölése,
c) 18 hónapnál tovább tarthatók el, elegendő az év jelölése.
A dátumjelölés sorrendjére a „minőségét megőrzi” szövegrész után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha a jelölés a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a dátumot az év négy arab számjegyű feltüntetésével adják meg, illetve a hónappal és nappal történő megadás esetén a hónapot betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidített formában tüntetik fel.

Azon mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett a fogyaszthatósági idő lejárati dátumát kell jelölni.
A dátumot megelőzően a „fogyasztható” szót kell feltüntetni, amelyet követnie kell
a) a dátumnak, vagy
b) a dátum feltüntetési helyére való utalásnak.
Ezeket a tárolási feltételek feltüntetésének kell követnie.
A dátumnak a nap/hónap sorrendet kell követnie. Ahol szükséges, az évet is fel kell tüntetni a hónap jelölését követően. A hónap feltüntethető arab számmal vagy betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidítéssel. Betűvel történő jelölés esetén elfogadható az Európai Unió más tagországainak hivatalos nyelvén történő megjelölés, feltéve, hogy az a magyar fogyasztó számára nem félreérthető. Az év jelölhető kettő vagy négy karakterrel.
A dátumjelölés sorrendjére a „fogyasztható” szó után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha az a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a hónapot betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidített formában tüntetik fel.

Ne vásároljunk olyan terméket, amelynek a jelölés tanúsága szerint lejárt a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési ideje!
Ha gyanúsnak ítéljük a megvásárolni kívánt élelmiszer színét, állagát, küllemét, semmiképpen se vegyük meg. Ha pedig mégis ilyen élelmiszert vásároltunk volna, feltétlenül vigyük vissza az üzletbe, és kérjük a hibás áru kicserélését, vagy a vételár visszafizetését.

Az alábbi élelmiszerek esetén - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - nem szükséges a minőségmegőrzési időt megjelölni:
a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy hasonló eljárásnak alá nem vetett burgonyát; ez az eltérés nem alkalmazható csírázó magvakra és hasonló termékekre, mint a pl. a hüvelyes növények hajtásaira,
b) borok, likőrborok, pezsgők, aromás borok és hasonló termékek, amelyeket nem szőlőből, hanem más gyümölcsből állítottak elő, továbbá a szőlőből vagy szőlőmustból készült italok,
c) a 10 vagy annál több térfogat% alkoholt tartalmazó italok,
d) üdítőitalok, gyümölcslevek, gyümölcsnektárok és alkoholtartalmú italok, amelyek több mint 5 literes csomagolási egységben közétkeztetés számára készültek,
e) sütőipari termékek és cukrászsütemények, amelyek - természetükből adódóan - a gyártást követő 24 órán belül fogyasztásra kerülnek,
f) ecet,
g) étkezési só,
h) szilárd halmazállapotú cukor,
i) édesipari termékek, amelyek szinte kizárólag ízesített, illetve színezett cukorból állnak,
j) rágógumi és hasonló rágnivaló termékek,
k) egyedi adag jégkrémek.

A cél a termék érzékszervi-kémiai-fizikai és mikrobiológiai tulajdonságainak kedvező befolyásolása.
-  Növeli az eltarthatóságot.
- Visszaállítja a gyártás során kifakult színt, vagy megakadályozza a barnulást.
- A feldolgozás miatt (főzés, sütés stb.) csökkent ízanyagokat pótolják.
- A kívánt jelleg (habos, zselés, laza, savanyú, keserű stb.) elérése érdekében.
- Kalóriamentes édes íz elérésére.