A kormány – a fogyasztóvédelemért felelős vezetők nyilatkozataiból megismerhető – tervei szerint a fogyasztóvédelem európai szemléletű átalakítása érdekében szükséges a feladatok újragondolása, a védelem rendszerének meghatározása, egyfajta vállalkozóbarát szakmapolitikai szemlélet kialakítása. Azzal, hogy mindezek hatékonyan járulhatnak hozzá a fogyasztók tájékoztatási kötelezettségének, a kiszámítható jogi környezet fenntartásának, a hatékony ellenőrzési rendszer fejlesztésének, az oktatás-képzés bővítésének, színvonala emelésének megoldásához, alapjában véve egyetértek.
 
Pozitív várakozással tölt el, hogy a fogyasztóvédelem irányítása visszakerült természetes közegéhez, a gazdaság irányításához, állandó bizottság lett a fogyasztóvédelmi parlamenti bizottság, és így nagyobb figyelem irányulhat a fogyasztóvédelmi politika alakítására. A három legfontosabb állami szereplő – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Gazdasági Versenyhivatal összehangolt fellépése pedig jelentősen jobb védelmet nyújthat a fogyasztók nagyobb csoportjainak.
 
Részletes kifejtés nélkül megfogalmazódik többnyire az is, hogy a hatósági szerepvállalás mellett szükség van az önálló civil kapcsolati irodák működésére, és a fogyasztói elégedettség növelése nem nélkülözheti a folyamatos és érdemi párbeszédet a fogyasztóvédelem állami és civil szereplői között. Konkrétabb kifejtés többnyire nem hangzik el. A párbeszéd jórészt várat magára, s ha létezik is, nem terjed ki a fogyasztóvédelemmel foglalkozó nagyobb civil szervezetekre. Miközben napok alatt fontos kérdésekben születnek a jövőre nézve irányadó döntések, megállapítások, a civil szervezetek találgatnak, értelmezik, bírálják, félik az elégtelen információkból felépített képet. Mindennek az okát abban is keresni kell, hogy több év toporgása után sem sikerült megoldani: ne kevesek – gyakran személyes – érdekét, hanem a többség közös célját, törekvését szolgálja a civil fogyasztóvédelem. A civil fogyasztóvédelmi szervezetek összefogása az egyik legfontosabb feltétele a hatékonyabb fogyasztóvédelemnek. Ebben nem mindenki ért velem egyet, mert csak azokkal szeretné a közös tortát felosztani, akikkel minél nagyobb szeleteket hasíthat ki magának a lehető legnagyobb tortából.
 
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökeként már csak ezért is fontosnak tartom az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága elnökének közelmúltban tett nyilatkozatát. „A fogyasztóvédelmet nem tekintjük pártpolitikai viták terepének, s munkánk során arra törekszünk, hogy minden jobbító szándékú kezdeményezésnek fórumot biztosítsunk.” A Kosár Magazin kiadójaként pedig reményt kelt bennem, hogy örömmel vesz, rendkívül hasznosnak tart minden olyan kiadványt – legyen szó újságról, brosúráról vagy könyvről –, amely segíti a fogyasztókat a tájékozódásban, s tudatosítja: a fogyasztóvédelem az a terület, amely a mindennapokban egyaránt fontos mindenkinek, és a sikeres fogyasztóvédelem egyik pillére a fogyasztó. Mégpedig a tájékozott, megfontolt fogyasztó, aki körültekintően mérlegel, mielőtt „üzletet köt”, ismeri döntése következményeit, és tisztában van jogaival. Az ilyen fogyasztó kevésbé kiszolgáltatott, ritkábban hoz rossz döntést. Másként fogalmazva, a legjobb fogyasztóvédő a tudatos fogyasztó.
 
A kormány fogyasztóvédelmi politikája szerint a másik pillér a felkészült, tudatos, tisztességes vállalkozó.
 
Hitem szerint mindkettőért sokat tehetnek a fogyasztók civil fogyasztóvédelmi szerveződései.